-
Programmatic specialista
-
Autószerelő
-
Eladó, szabász
-
Értékesítési menedzser - Állásportál.hu
-
Kisgyermeknevelő gondozó
-
Sofőr
-
Pincér
-
Épületkarbantartó munkatárs
2023. 10. 27
-
Pék - Kemencés
2023. 10. 27
-
Összeszerelő pozíció 2 műszakban Kunszentmiklóson
2023. 10. 27
-
Gépkezelő munkatárs (Szeged)
2023. 10. 27
-
Karbantartás támogató technikus
2023. 10. 27
-
Szállodai Karbantartó / Villanyszerelő
2023. 10. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Mi történik amikor „feldolgozzuk” az ételt?
Szóval mi is a gond az étel feldolgozásával? Amikor feldolgozzuk az ételt, öt nagyon rossz dolog történik.
- Az ásványok eltűnnek, ugyanúgy, mint a búza esetében. Ahhoz hogy fehér lisztté változtassák, megőrölik és kifehérítik, ezáltal pedig eltávolítják a magnézium 98%-át.
- A növényi tápanyagok megsemmisülnek. A növényi tápanyagok 90%-a semmisül meg a feldolgozás során. (Ne feledjük, hogy a növényi tápanyagok védenek az ételekben található betegségekkel szemben.)
- Az élelmiszerek természetes tulajdonságai mesterséges módon lesznek megváltoztatva, és ettől veszélyessé válnak. A tej homogenizálása például megváltoztatja a tejben található zsírmolekulákat, és olyan tulajdonságokkal ruházódnak fel, amelyek hozzájárulnak a szívbetegségek kialakulásához és az ütőerek eldugulásához. A részben hidrogénezett olajok egy fizikai változás eredményei, amely az egészségünkre nézve károssá teszi az élelmiszereket.
- A koncentrált kalóriák. Amikor például a kukoricát nagy mennyiségű fruktózt tartalmazó kukorica sziruppá dolgozzák át, a kalóriák akkora mennyiségben koncentrálódnak, hogy az cukorbetegséghez és elhízáshoz vezethet.
- Megszűnik a tápanyagok változatossága. A természetben minden narancsban kissé eltérő tápanyag spektrumok találhatók, de ameddig a narancsok ezreiből narancslé lesz, az a természetes változatosság eltűnik. A feldolgozott élelmiszer „szabványosítása” káros az egészségünkre nézve, mivel a szervezetünknek a tápanyagok változatosságára, és nem a tápanyagok hasonlóságára van szüksége.
Ez az öt módosítás az néhai egészséges élelmiszert betegségeket okozó élelmiszerré változtatja. Még egyszer, nem az élelmiszer, hanem a feldolgozása határozza meg, hogy mi mennyire egészséges.
Mi a helyzet a szójával?
Visszatérve a szója kérdéséhez, ha olyan szójatejet iszunk, amely az ázsiaiak által évezredek óta használt hagyományos módon lett elkészítve, mérsékelt mennyiségben jót tesz. Ha feldolgozott, pasztőrözött, szabványosított rossz minőségű szójatejet iszunk, amely rovarirtóval volt kezelve, akkor viszont pórul járunk.
Amit a baktérium nem eszik meg, mi se együk!
A valódi szójatej csak pár napig tartható a hűtőszekrényben. Mivel természetes étel, ezért könnyen megromlik. Azonban a feldolgozott szójatej majdhogynem végtelen ideig tárolható, anélkül, hogy megromolna. Ez elgondolkodtat: miért nem támadják meg a baktériumok?
A legjobb tanács amit az egészséges vagy egészségtelen ételekkel kapcsolatosan adhatok az az, hogy: ha a baktériumok nem eszik meg őket, valószínűleg nekünk sem kellene megennünk.
Minden, ami sok ideig áll a polcon, számos mérgező vegyszert tartalmazhat és hiányoznak belőle a tápanyagok. Tehát ne együk és ne igyuk meg. Ez érvényes a margarinra, a feldolgozott sajtból készült „élelmiszerekre” és a feldolgozott szójatejre.
Következtetések: végül is jó a szója?
Tehát a szója lehet nagyon jó, vagy nagyon rossz. Minden attól függ, hogy hogyan termesztjük, és hogyan dolgozzuk fel.
Nagyjából minden egyes élelmiszer esetében ugyanez a helyzet. A kukorica lehet hatékony és egészséges, de folyékony vacak élelmiszerek elkészítésére is fel lehet használni. A cukorral is ugyanaz a helyzet. Tudatlanul viselkedik, aki hasonló kijelentéseket tesz: „Minden ___ rossz” (a kihagyott részt kitölthetjük bármilyen természetes növénnyel).