-
Programmatic specialista
-
Autószerelő
-
Eladó, szabász
-
Értékesítési menedzser - Állásportál.hu
-
Kisgyermeknevelő gondozó
-
Sofőr
-
Pincér
-
Épületkarbantartó munkatárs
2023. 10. 27
-
Pék - Kemencés
2023. 10. 27
-
Összeszerelő pozíció 2 műszakban Kunszentmiklóson
2023. 10. 27
-
Gépkezelő munkatárs (Szeged)
2023. 10. 27
-
Karbantartás támogató technikus
2023. 10. 27
-
Szállodai Karbantartó / Villanyszerelő
2023. 10. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A tájékoztatás szerint a NAK tapasztalatai alapján a korábbi, például a másfél évtizeddel ezelőtti május közepi forgalomba kerüléshez képest már jóval hamarabb el tudják látni a magyar gazdálkodók a piacot friss, minőségi hazai zöldségekkel.
A zöldségek korábbi érésében jelentős szerepe van az elmúlt évek fejlesztéseinek. A legnagyobb változás az üvegházi paradicsomtermelésben következett be, ahol a magyar termelők is a legmodernebb technológiákkal és fajtákkal dolgoznak. Míg tizenöt éve szinte kizárólag a hagyományos kerek paradicsomokat termelték, ma már a modern üvegházakban a fürtös fajták adják a termelés meghatározó részét. Dinamikusan növekszik a kisebb és ízletesebb paradicsomok termelése is.
Az éves friss étkezési paradicsomtermelés mára megközelíti a 130 ezer tonnát, amelyet szinte teljes egészében magyar háztartások vásárolnak és fogyasztanak el.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2013-2015 között emelkedett a zöldségfélék termőterülete és a termés mennyisége: 2013-ban 75,6 ezer, 2014-ben közel 80 ezer, 2015-ben 84,5 ezer hektáron termesztettek zöldségféléket. Az adatok szerint zöldségből 2013-ban 1,44 millió, 2014-ben 1,51 millió, 2015-ben több mint 1,6 millió tonna volt az összes betakarított termés - tartalmazza a közlemény.
MTI
Kérdezz-felelek a primőr zöldségekről és gyümölcsökről
Apáink-nagyapáink idejében az első, fóliasátorban, üvegházban termett zöldségekre használtuk a primőr fogalmát. Mivel ma már csaknem egész évben kapható friss zöldség, ez a fogalom szinte érvényét vesztette. A friss zöldségekben, gyümölcsökben előfordulhatnak növényvédőszermaradékok, bármilyen termelésből – legyen az hagyományos vagy bio, szántóföldi vagy üvegházas – származnak. Korábban a primőr árukban valamivel nagyobb volt a növényvédőszer-maradékok előfordulásának kockázata, de napjainkban már, a növényvédelmi technológiák fejlődésével ezek az áruk is éppolyan biztonságosan fogyaszthatók, mint a szabadföldön termesztettek.
Milyen anyagok a növényvédő szerek?
A növényvédő szerek (más néven peszticidek) kémiai vagy biológiai anyagok, melyek segítségével a kártevők elpusztíthatók. A növényvédő szerek egy része erősen mérgező anyag, ám ha a növényvédő szereket előírás szerint alkalmazzák, akkor azok használata, és az így kezelt termények fogyasztása biztonságos. A növényvédőszer-maradékok a növényvédő szerek, illetve bomlástermékeik kis mennyiségei, melyek a terményekben vagy azok felületén a betakarítást, szüretelést, illetve tárolást követően is megmaradhatnak. Általában a kezelés és a forgalomba hozatal között el kell telnie egy meghatározott időtartamnak (élelmezés-egészségügyi várakozási idő), amely alatt a szer mennyisége az egészségre ártalmatlan szintre lecsökken. Azokban az élelmiszerekben is, melyekben kimutathatóak, általában csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen, így nem jelenthetnek kockázatot a fogyasztó egészségére nézve.
A bioélelmiszerek teljesen mentesek a növényvédőszer-maradékoktól?
A bio (ökológiai termesztésű) élelmiszerek termesztésének különleges szabályai vannak. Itt is alkalmazhatnak bizonyos szereket, azonban az alkalmazható növényvédő szerek köre korlátozott. Az üvegházi ökológiai gazdálkodásokban például réz- és kénkészítményeket használhatnak. Időnként bioélelmiszerekben is találnak növényvédőszer-maradékot az ellenőrzések során.
Megbetegszem, ha szermaradékot tartalmazó élelmiszert fogyasztottam?
A forgalomba kerülő zöldségeket, gyümölcsöket növényvédőszer-maradékok jelenlétére rendszeresen ellenőrzik. Ha szermaradékot csak határérték alatt mennyiségben mutattak ki az élelmiszerből, akkor fogyasztása biztosan nem jelent kockázatot. Ez a határérték az egészségügyi kockázat legkisebb mértékénél is alacsonyabban van megállapítva. Minden egyes engedélyezett szerre megadják ugyanis azt a mennyiséget, amelyet életünk során – akár naponta – elfogyasztva sem betegednénk meg (megengedhető napi bevitel), valamint azt az értéket, amely egyszeri alkalommal történő, nagy mennyiségű zöldség, gyümölcs fogyasztás esetén sem okozhat egészségkárosodást (ún. akut referencia dózis). A kockázat függ a növényvédőszer-maradék mértékétől, az elfogyasztott mennyiségtől és a testtömegtől is. Az engedélyezett növényvédő szerek előírás szerinti, körültekintő, szakszerű alkalmazás mellett egészségünkre nem jelenthetnek veszélyt.
Mosással, hámozással eltávolíthatók a szermaradékok?
Bizonyos szermaradékok mosással, hámozással teljesen eltávolíthatók, más szereknek a mennyisége csökkenthető ily módon. Egyes szerek maradéka azonban nem a zöldség, gyümölcs felületén, hanem annak belsejében van, vagyis a mosás, hámozás nem távolítja el azokat. Az alapos mosás– és nem csak a felületi öblítés – azonban mindig ajánlott! Javasolt két percig tiszta vízben áztatni úgy, hogy az egyes darabok egymástól történő elkülönítésével a teljes felületükről eltávolítható legyen minden szennyezés, s ezt követően még egyszer tiszta vízben átmosni, majd folyó vízzel leöblíteni.
Hogyan távolíthatók el a mikrobiológiai szennyeződések (baktériumok, vírusok, féregpeték)?
Alapos mosással a mikrobák nagy része eltávolítható a zöldségek, gyümölcsök felületéről. A termékek hámozása további biztonságot jelent. Különös figyelmet kell fordítani a leveles- és gyökérzöldségekre, melyeket a talaj legkisebb mennyiségétől is meg kell tisztítani. Ne feledjük, hogy a sütés-főzés pedig teljesen elpusztítja a baktériumokat. Nyersen fogyasztandó termékeknél fontosak a termesztés, forgalmazás körülményei is.