Poloska és parlagfű a két nyárvégi ellenség

De ha az allergiásokra gondolunk, akkor a lelkiismeretünk is azt diktálja, hogy irtsuk a parlagfüvet. Házikertekben és a házak előtt, a gyomlálás, a kihúzás a legeredményesebb módszer. Természetesen a kapálás, rotálás, kaszálás és a gyomirtó szerek is szóba jöhetnek. Ez utóbbi esetben a glifozát hatóanyagú készítményeket ajánlom, több mint 20 változatban kaphatóak. Ilyen pl. Glialka Star, vagy a pumpás permetezőpalackban használatra kész Glialka Express.

A NÉBIH ingyenesen hívható zöld száma, ahol a bejelentéseket megtehetik: +36 80/263244.

Parlagfű helikopteres federítése (MTI fotó)

„A kajszifákon tovább erősödött a levéllikasztó gomba fertőzése.”

Ezzel a hírrel hívom fel ismét a figyelmüket a letermett fák, bokrok lombvédelmére. Az egészséges leveleknek őszig még sok feladatuk van! Több fajnál most alakulnak ki a következő évi termőrügyek, a vesszőkbe juttatott tápanyagok biztosítják a fák fagytűrőképességét, stb. Míg a beteg levelekről bejuthatnak a rügypikkelyek alá, a fás részekre a gombák áttelelő képletei. Tehát a nyárutói védekezésekkel már a következő évi termést védem. Az adott növényre engedélyezett gombaölők közül választhatnak és már az é.v.i.-vel sem kell sem kell számolni!

„Jégesők után segít az Amalgerol és a Wuxal Ascofol.”

A legkiválóbb Bács megyei növényvédős kolléganőtől kaptam az SMS-t, így bátran idézem Önöknek is. Valószínű, hogy egyéb szerves összetételű (algatörzseket, huminsavakat, gyógynövényeket, aminosavakat, stb. tartalmazó) lombtrágya is hasonlóan gyógyítólag hat a sérült, beteg növényekre. Sokan a viharok után, 12 órán belül permeteznek, rézzel. Így fertőtlenítik a sebeket, megakadályozzák a gombák, baktériumok bejutását a növénybe.

Talán a meztelencsigákról és a lótücsökről, a vakondról kaptam az elmúlt években a legtöbb „talajközeli” kérdést. Látom, hogy nagy gondot okoznak, de nem tudok újat mondani róluk. A csalogató, gyűjtő, távoltartó eljárásokról már többször írtam. Válogassanak ezek közül és küldjék el a tapasztalatikat. Már gyűjtöm ezeket a praktikákat és a hasznosakat majd mindenkivel megosztom.

A fenti kártevőkhöz hasonló helyzetben vagyok a zöld vándorpoloskával is. A tavalyi 21. felhívásban a fotóim mellé egy az egyben bemásoltam három rovartanos kutató cikkét. Ebből idézek: „Jelenleg azonban még nincs kifejezetten a vándorpoloska ellen engedélyezett készítmény. Fontos tudnivaló továbbá, hogy a vándorpoloska jól repülő faj, így sikeres kezelés esetén is rövid idő eltelte után újbóli megtelepedésével számolhatunk. Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy – tekintve a kémiai védekezés említett korlátait – a mechanikai védekezési megoldások (pl. a feltűnő, nagyméretű poloskák rendszeres „leszedegetése”, a zöldségnövények takarása jól elhelyezett és megfelelően kicsi lyukbőségű hálóval, átalakított lombszívó használata) kiemelt szerepet kapnak lakókörnyezetünkben, kertjeinkben.” Hát így állunk a vándorpoloskával és a nemrégen megjelent fajtársával, az ázsiai márványospoloskával is, melyről dr. Vétek Gábor közérthető tanulmányát a tavalyi 24. felhívás alatt találják meg a www.zsigogyorgy.hu oldalon.

Rovarölő aeroszolokkal és permetszerekkel, de állítólag a káliszappannal (Biosol-káliszappan) is elpusztíthatóak vagy riaszthatóak. A felületi feszültséget csökkentő tapadásfokozó szereink vagy a narancsolaj tartalmú lombtrágyák is segíthetnek. Hasonló hatáson alapulhat az a kipróbált megoldás, amit tavaly hallottam: háztartási mosogatószer szokásos hígítású oldata is leviszi a rovarokat. De ebben az esetben vajon mennyi lehet az élelmezés-egészségügyi várakozási idő pl. paradicsomon, zöldbabon? Senki sem vizsgálta!