Kezdődhet a zöldségek tavaszi palántanevelése

Vetés vagy palántanevelés?

Vannak olyan zöldségnövények, amelyeket a szabadban, általában sorba vagy ikersorba vetünk el. Tipikus példa ezekre a sárgarépa és a petrezselyem. A magokat viszonylag sűrűn vetjük, majd kelés után ritkítjuk ki 3-4 cm-re. Amikor a répatestek már elérik a bébirépa méretet, elkezdhetjük úgy ritkítani a sorokat, hogy minden második répatestet kihúzzuk. Így friss répát is szedhetünk, illetve a földben maradó gyökereknek nagyobb tér áll a rendelkezésükre, nagyobbra nőhetnek. A télire elrakható répát és más gyökérzöldséget is nevelhetjük egy területen. A kereskedelemben az egyenletesen elrendezett ún. vetőszalagokat is megvásárolhatjuk, ahol a kb. 2 cm mély vetőárokba a szalagot elhelyezve a magvak egyenlő tőtávolságra kelnek ki, és így a ritkítási feladatokat elkerülhetjük.

Palántanevelés célszerű az alábbi zöldségeknél

Akinek van egy kis szabad használatú földterülete, netán konyhakertje, veteményese, vagy például a balkonján szeretne zöldséget termeszteni, az választhatja a saját palánták nevelését. Több olyan növényünk van ugyanis, amit a helyére vetni nem lehet, de legalábbis nem célszerű. Ennek oka az, hogy hosszabb ideig tart, mire virágzóképes lesz és teremni kezd a növény, így ha április végén vagy májusban a helyére vetnénk, akkor nem teremne nyáron termést.

Az ilyen zöldségek között találhatjuk a paradicsomot, paprikát, tojásgyümölcsöt, kelbimbót, káposztát, karfiolt és még sok más növényt.

A palántanevelés lépései

A magvakat kisebb cserepekbe vagy kimosott, tiszta és aljukon kilyuggatott kis tejfölös, kefires vagy joghurtos műanyag pohárba is vethetjük. Az edényeket feltöltjük rostált földdel, virágfölddel vagy ezek homokkal elegyített keverékével. Ne felejtsük el lenyomkodni kissé a földet a töltéskor, mivel később a beöntözéskor úgyis leülepszik majd. Az edények szélénél jobban nyomkodjuk le, mivel itt jobban tapad a föld a falához. A magokat érdemes kettesével vetni, hogy legalább az egyik kicsírázzon és egészséges palánta fejlődjön belőle. A vetési mélység kb. 2 cm. Vetés után minden esetben öntözni kell, és később is egyenletesen nedvesen, de ne vizesen tartsuk a magvetést!

Az egyes fajok és fajták a hőmérséklet függvényében különböző idő alatt csíráznak, a paradicsom jellemzően 6-7, a paprika 7-14, a káposztafélék 8-11 nap múlva fejlesztik a föld fölött a szikleveleiket. A magokat lehet sűrűn vetni nagyobb cserépbe és az első lomblevelek kifejlődésekor szét lehet ültetni egyesével vagy kettesével a kisebb cserepekbe.

Bár az uborka és más kabakosok (görög- és sárgadinnye. tökfélék) a szabadba is vethetők, előneveléssel hamarabb és gazdagabban hoznak termést. Ennek módja az előzőekben leírt palántaneveléssel azonos. Ezeket a növényeket április elején kisebb cserepekbe két-hármasával vetjük el, és a cserépben előnevelt növényeket – valamint a fentiek szerint nevelt  zöldségpalántákat - a fagyveszély elmúlta után ültetjük ki. Ez a kert adottságaitól függően rendszerint április közepén, végén, vagy májusban esedékes.

Kálmán Kata okl. kertészmérnök, Kertelünk Kft.