A PHP Error was encountered

Severity: Notice

Message: Undefined variable: big_pic

Filename: controllers/article.php

Line Number: 2057

A PHP Error was encountered

Severity: Notice

Message: Undefined variable: img_path

Filename: controllers/article.php

Line Number: 2065

Fóliasátor a kertben: nem csak vidéki idill - Zöldségek - Konyhakert
5
Fóliasátor a kertben: nem csak vidéki idill
A fóliasátor olyan ideális körülményeket teremt a növényeknek, melyet az adott időszakban a szabad ég alatt nem lehetne biztosítani számukra. A fólia alatt meleg van, szabályozható a hőfok és a páratartalom, ezáltal a termesztési időszak jelentősen kitolható, vagyis korábban elkezdhető, és tovább folytatható.

Fóliázás a kertben

A fóliasátras növénynevelésről, zöldségtermesztésről már mindenki hallott, szinte mindenki látott is ilyesmit gyermekkorában a vidéki nagyszülőknél, vagy egyszerűen jártában-keltében faluhelyen. Manapság a magánkertekben ugyanakkor alig lelhetők fel fóliák, több évtizede azt diktálja a kert-trend, hogy a családi ház körüli terület díszkert, pázsittal, tujával, színes virágokkal, ebbe a képbe pedig a fóliasátor nem passzol. Persze nem csak esztétikai okai vannak az ilyen típusú növénytermesztés elhagyásának a házikertekben, egyszerűen megszoktuk, hogy a mindennapi betevőt a boltokból, piacokról szerezzük be, sokan nem is gondolnak arra, hogy számos finomság otthon is előállítható.

foliasator_elonyei

Mire jó egyáltalán a fóliasátor?

...merülhet fel a kérdés sokakban, főleg azokban persze, akik még nem nagyon találkoztak ilyen építménnyel testközelből. Nos, a válasz alapvetően egyszerű. A fóliasátor olyan ideális körülményeket teremt a növényeknek, melyet az adott időszakban a szabad ég alatt nem lehetne biztosítani számukra. A fólia alatt meleg van, szabályozható a hőfok és a páratartalom, ezáltal a termesztési időszak jelentősen kitolható, vagyis korábban (akár a tél végén) elkezdhető, és tovább folytatható (például az őszt elhagyva a tél elején is).

Egyéb előnyök is akadnak, kevesebb kártevővel és növényvédelmi feladattal kell számolni, a növények pedig védettek a hirtelen időjárási anomáliáktól (egy késő tavaszi vagy kora őszi havazástól, fagytól például).

Hobbiszinten jelentős pozitívum lehet, hogy a tél végi, kora tavaszi palántázás nem csupán korábban lesz elkezdhető, de a hely is bőségesebb lesz, így nem kell minden ablakpárkányt telepakolni keltetőedényekkel, virágládákkal.

A fóliasátrak valódi haszna természetesen a nagyüzemi termelésben, vagy a családi vállalkozásban végzett termesztésben realizálható, de semmi akadálya annak, hogy egy átlagos kerttel rendelkező, csupán a maga örömére és fogyasztására termelő hobbikertész is kihasználja az előnyöket! Az alábbiakban hangsúlyozottan az otthoni, saját célra nevelt haszon-, vagy dísznövények neveléshez alkalmas sátrakról, alkalmatosságokról lesz szó!

Tudta-e? A fóliák elődei az üvegházak, melyeket a múlt század közepén, az akkor fellendülő műanyaggyártásnak köszönhetően váltottak le a könnyebben kezelhető, kevesebb építési munkálatot igénylő fóliasátrak.

foliasator_epitese_kertben

Fóliasátor építés: első lépések!

Fóliasátor építése előtt először azt gondoljuk át, hogy tényleg szükségünk van-e ilyesmire? Túl egyszerű kérdésnek hangozhat, de gyakori eset, hogy az egyszeri kertészkedő lelkesedésből belevág olyasmibe, amire nincs is ideje, netán szüksége a valóságban, így a jó ötletből hamar bosszúság forrása lesz. A fóliasátor annak jó elképzelés otthonra, aki egyébként is örömét leli a zöldségek nevelésében, szeretne még több mindent, még hosszabb időintervallumban termeszteni. Kritikus a hely kérdése is, de szerencsére méret tekintetében tágak a határok, egész kisméretű sátrat, vagy sátorszerű termesztőhelyet is ki lehet alakítani. A klasszikus alapterület 30-40 nm, ehhez már kell azért szabad hely a kertben. Amennyiben ez a méret már túlságosan rátelepedne a területre, valamilyen kisebb alternatívában kell gondolkodni (lesz rá példa lejjebb). Az ilyen méretesebb fóliák esetében bonyodalom, hogy ezek már gyakran engedélyköteles építmények, aki tehát ekkora léptékben gondolkodik, mindenképpen tájékozódjon a helyi önkormányzatnál az érvényben lévő szabályozásról!

foliasator_epitese_hazilag

A fóliasátor készítéséhez alapvetően két kellék szükséges, a vázat alkotó rudazat, és a borításként szolgáló műanyag fólia. A rudakat illetően a legpraktikusabb a műanyag, ezzel alakítható ki a hagyományos félköríves forma, ami azért fontos, mert ez az alakzat a legideálisabb, ebben okozza a legkevesebb kárt a szél, valamint a bejutó napfény mennyisége is így lesz a legoptimálisabb.

Hobbicélokra persze megfelelnek az egyéb kialakítások is, így például építhető fa vázra szögletes, kis házat formázó növénynevelde is, de kevés barkácskészséggel méhsejtes szerkezetű, félgömb alakzat is létrehozható. Változatos méretekben vásárolhatók könnyen megépíthető fémvázak is, ezeket csavarhúzóval, villáskulccsal hamar össze lehet állítani. A fólia tartóssága szempontjából a tapasztalatok alapján az elsőként említett, félköríves kialakítás, és a műanyag rúdváz a legjobb.

foliasator_hobbikert

Apropó fólia! A szaküzletekben tekercsekben vagy méretre vágva kaphatók fóliák, ám ezek élettartama determinált, vagyis időnként cserélendők, különben fényáteresztő képességük, rugalmasságuk csökken, vagyis elhasználódnak. Kapni többek közt fél éves vagy akár három éves fóliákat is, az árak erősen eltérőek lehetnek, a tekercses kiszerelés pedig jellemzően kedvezőbb árú, mint a méretre vágott.

Tipp: A fóliasátrak alkalmasak lehetnek teleltetést igénylő dísznövényeknek is, a mediterrán fajok például jellemzően problémamentesen áttelelnek fűtetlen, de alaposan szigetelt fóliasátrakban!

hajtatohaz

Milyen magas legyen a fóliasátor?

A „valódi” fóliasátrak belmagassága általában legalább 1.8 méter, vagyis egy felnőtt hajlongás nélkül is elfér bennük, a 2-3 méter széles, combközépig érő (70-90 cm) fóliákat hajtatóágynak hívjuk, míg a legkisebb változat a fólia alagút, ami csupán fél-másfél méter széles és térdig (40-50 cm) ér.

folia_alagut

A fóliaalagutat helyettesítheti másféle építmény is, a célt hasonlóan betöltheti egy kétarasznyi magas fa peremmel rendelkező keret, melyre nyitható, fóliával burkolt tetőt helyezünk el (sőt, az oldalfal is készülhet favázra feszített fóliából!).Bármilyen típust választunk, létfontosságú a szellőzés kérdése!

Minden fóliasátornak legalább két, ellenoldali ajtóval (nyitható elemmel) kell rendelkeznie, így lehet biztosítani a légáramlatot, és a hőmérséklet szabályozását. Minél kisebb a sátor, annál hamarabb hevül fel és hűl le benne a levegő, ezért még a kompakt fólia alagutaknak is nyithatónak kell lenniük a végeiken, vagy a közepükön (vagy úgy kell kialakítani őket, hogy a fólia a vázról egyszerűen és bármikor felemelhető legyen).

 

Hol van a legjobb helye a fóliasátornak a kertben?

A felállítást előzze meg a sátor helyének körültekintő kiválasztása, melyhez vegyük figyelembe az uralkodó szélirányt, az árnyékoltságot, és a benapozottságot. Az építmény kerüljön minél melegebb, naposabb fekvésbe, lehetőleg szélárnyékba. Egyetlen sátor állítása esetén a keleti-nyugati fekvés az ideális, ha több kerül egymás mellé, akkor az észak-déli elrendezés az üdvözítő, így ugyanis nem árnyékolják egymást. Alacsonyabb hajtatóágyak, alagutak esetén utóbbi elrendezés nem szükséges.

 

Milyen talajelőkészítés szükséges a fóliasátor építése előtt?

A felállítás előtt az adott terület talaját ásással, tápanyag kihelyezéssel, és gyommentesítéssel (szükség esetén talajfertőtlenítéssel) készítsük elő. Nagyobb sátrakban nem kell feltétlenül a kerti talajt használni, a gyomok kizárása érdekében az erős fóliával burkolt talajra különféle keltetőedények, virágládák, dézsák helyezhetők el).

A sátras termesztés hatékonyabb lesz, ha csepegtető öntözőrendszer alakítunk ki, ehhez előregyártott, sűrűn lyuggatott gumicsövet szinte bármelyik kertészetben, szaküzletben lehet vásárolni. A kisebb termesztőhelyek fóliával burkolása egyedül is elvégezhető, a nagyobb, embermagasságú vagy méretesebb sátrak esetén mindenképp kelleni fog egy segítő a fólia helyes kifeszítéséhez.

foliasator_ontozes

Mindez csupán persze ízelítő és szerény bevezető a fóliás növénytermesztés világába, az érdeklődők bő szakirodalmat találnak nyomtatott formában és az interneten is. A fóliázás bárki számára érdekes és hasznos módszer, sőt, hobbi, elfoglaltság lehet, de teljesen kezdőként érdemes valamilyen kisebb méretű sátorral, építménnyel belevágni a dologba, aztán az első termések, az első sikerek betakarítása után váltani nagyobb léptékre!

Zöldségtermesztéshez, háztáji gazdálkodáshoz, konyhakerti zöldségneveléshez itt vásárolhat egészséges, életerős, előnevelt palántákat!


értékelés