Mi az a guárgumi?

Guárbab, az ártatlan trópusi zöldség

Az élelmiszeripar egyik leggyakrabban használt állományjavítóját, a guárgumit egy indiai növényből állítják elő. Ettől selymes és krémes a legtöbb 0%-os reformkaja.

A guárbab vagy csomósbab (Cyamopsis tetragonolobus) egy trópusi, főleg Indiában és Pakisztánban termesztett egyéves zöldségnövény. A fiatal hüvelytermést a mi zöldbabunkhoz hasonlóan, gyakran curryvel fűszerezve fogyasztják, míg a magjaiból élelmiszeripari felhasználásra alkalmas guárgumit állítanak elő. Először papír- és textil-, majd élelmiszeripari felhasználása terjedt el a II. világháborút követően. Egyetlen, bár nem csekély veszélye, hogy termesztésének 80%-a fejlődő országban folyik, ahol nem olyan szigorúak a növényvédelmi előírások, ellenőrzések, mint felénk. Ezért előfordulhat, hogy olyan szerekkel kezelik terményeiket, amelyek Európában már évtizedek óta tiltottak. Ezért hivatalosan minden guár-magliszt-szállítmányt laboratóriumban be kell vizsgáltatni.

A  guárgumi álneve E 412

A guárgumi a termés magjának belsejéből származó élelmiszeripari adalékanyag. A guárbab 4 hónapos termesztését követő szüret után a babokat napon szárítják, lehüvelyezik, majd darává, porrá őrlik. A benne található hosszú láncú szénhidrogének nagyon nagy mennyiségű vizet tudnak felvenni; ezért kis mennyiség elegendő belőle a folyadékok besűrítéséhez, gélek kialakításához.

Mire jó a guárgumi?

Az élelmiszeriparban leginkább sűrítő, zselésítő anyagként, térfogatnövelőként, illetve lisztjavító szerként alkalmazzák. Megtalálható a szószokban (ketchup, majonéz), tejtermékekben (kakaóitalok, sajtkrémek), üdítőkben, szörpökben, lekvárokban, jégkrémekben, felvágottakban, konzervekben, sütőipari termékekben, sőt még gyerektápszerekben, tejpótlókban is. Gyakran használt segédanyag energiaszegény élelmiszerekben, ahol alacsony kalóriaérték mellett kell krémes, tejszínes állományt kialakítani. Egyes kutatások szerint a guárgumi különösen hasznos az emésztés szabályozásában és a cukorbetegek táplálkozásában. A fogyókúrás élelmiszerekben is gyakori, hiszen duzzasztó hatása szerepet játszik a jóllakottság érzés kialakulásában. Viszont az ellentábor véleménye szerint a guármagliszt elősegíti az allergia kialakulását, és maga is képes allergiás reakciót kiváltani, nagy menynyiségben fogyasztva pedig gyomorgörcsöt és felfúvódást okozhat. Ezért ha a termék guárbab származékot tartalmaz, azt a gyártó köteles feltüntetni a címkén (E 412).

Guarana vagy guárbab?

A két növény csak hangzásában hasonlít egymásra. A guarana (Paullinia sorbilis) egy dél-amerikai kúszócserje, az Amazonas menti őserdőből. Élőhelyén akár 10 méter magasságba is felkúszik a különböző fák törzsén. Termése éretten fénylő piros, belsejében nagy maggal, amelyet a bennszülöttek szemgolyóhoz hasonlítanak. Ha jobban megnézzük, észrevehetjük a hasonlóságot a licsi gyümölcsével, ami nem meglepő, hisz mindketten a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartoznak.

Virágai aprók, fehérek, egyivarúak és egylakiak, rovarporozták. Levelei tüskések. Az önbeporzás érdekében kissé eltérő időben nyílnak. Gyümölcse folyamatosan érik, ezért a begyűjtése élőmunka-igényes, így igen drága. A szüretelés optimális ideje az az érési állapot, amikor a piros termésfal felreped és kilátszik belőle a „szem". Fő hatóanyaga a guaranin, ami kémiailag azonos a koffeinnel, csak lassabban bomlik le, ezért hatása elnyújtottabb. Kapható már élénkítő rágó, csokoládé, energiaital formában is.

Dioxin, a főgonosz

A guárgumi-botrányok  azonban nem az allergiáról vagy a haspuffadásról szólnak, hanem az annál sokkalta veszélyesebb dioxinfertőzésről. A dioxin az egyik legkárosabb szerves vegyület, amely a növényekre leginkább a növényvédő-szeres kezelések hatására kerül, nagyobb mennyiségben keletkezik papír-, PVC-gyártás és hulladékégetés melléktermékeként. Nagyon lassan bomlik le, a zsírszövetekben halmozódik fel, végigvonulva a teljes táplálékláncon. Erősen rákkeltő csökkenti a fogamzóképességet, viselkedési zavarokat és cukorbajt okoz. Egyik leglátványosabb tünete a bőrt károsító klórakne. Emlékeztetőül: Juscsenko ukrán elnököt ugyancsak dioxinnal mérgeztek meg, attól torzult el az arca: