Hogyan termesszünk articsókát?

Első találkozásom az articsókával

Emlékszem egyszer egy barátomnál vacsoráztam, ekkor láttam először articsókát a tányéromon. Azon tűnődtem, hogyan lehet megenni ezt az érdekes zöldséget. A barátom édesanyja mutatta meg nekem. Leszakítottam a leveleket, megmártottam őket olvadt vajban, és a szár végén levő termés húsos részét leharaptam. Gyerekjáték volt az egész.

Mindez régen volt, de emlékszem teljesen elégedettnek éreztem magamat, miután az összes levéltől "megszabadultam". Ekkor a barátom édesanyja megmutatta nekem a rejtett kincset, a zsenge articsóka-szívet. Az articsóka az egyik leggazdagabb, legkiválóbb ízzel és szöveti szerkezettel rendelkező zöldség- és gyógynövény.

Articsóka - "túl sok benne az egészség"

Az articsóka termesztésének titka

Az articsóka, Cynara scolymus, majdnem mindenütt termeszthető, ahol a nyár nem túl forró. Az ideális termesztési körülmények hűvös és nedves nyarat és enyhe telet feltételeznek. Ha a tél enyhe, és a talajtakarást jól elvégezzük, az articsóka túlélheti, mint évelő növény. Ne feledjük, az articsóka gyökerei azok, melyeknek védelemre van szükségük. Átültetett növényt használva termeszthetünk articsókát, mint egynyári növényt,  hideg éghajlaton is,  ha van 90-100 fagymentes nap a tél folyamán.  A  télutón, vagy kora tavasszal bent termesztett articsókát már be lehet gyűjteni késő nyártól egészen kora őszig.

Azok a kertészek, akik szerencsések, és megadatnak nekik a legjobb termesztési körülmények, egész évben ültethetnek articsókát.

Articsóka - termesztési alternatívák

Három módon kezdhetjük el az articsóka termesztését: maggal, a már meglévő anyanövényből elvett zöld rüggyel, sarjdugványozással vagy alvó gyökerekkel. Az articsókát könnyen lehet magról termeszteni üvegházban vagy fluoreszkáló fény alatt. Az ültetést februárban bonyolítjuk le, 10-16 cm-es cserépbe vagy ilyen méretű ládába ültessük el a magokat.

Fejlődésük során az articsókapalántáknak sok tápanyagra van szükségük, tehát locsoljuk meg halemulzióval vagy ehhez hasonló tápoldattal. Ültessük át a palántákat 8-10 hét múlva, de csak ha a talaj felmelegedett és nincs már fagyveszély. Az átültetett palántáknak kb 20-25 cm magasságúaknak kell lenniük, száruk zömök, két sor igazi levéllel. Mivel eléggé magasra megnőnek, ajánlott a palántákat egymástól legalább1-1,5 méterre ültetni.

Az articsókát bőségesen kell táplálni, tehát ültetés előtt a talajba dolgozzunk bele növényenként egy csésze teljesen szerves trágyát vagy egy lapát trágyakeveréket, vagy érett tyúktrágyát. Használhatunk növényenként 1⁄2 csésze toll- vagy vérlisztet és csontlisztet. Nyulakat tenyésztek, tehát a növényeimnek juttatok kb 5-7  cm vastag réteg nyúltrágyát, melynek hatására azok szépen fejlődnek. Az idény közepe felé járva megtrágyázhatjuk a talajt érett trágyával, mely jót tesz a növényeknek.

Articsókák a kertben

Mint más növények esetében, sok magról termesztett articsóka sem lesz pont olyan, mint a magos tasakon leírt, feltüntetett articsókák. Ez legalább 20%-ban fordul elő. A kelleténél mindig több articsókát ültetek, így megszabadulhatok a nem kívánatos fajtáktól, és mégis elegendő számú articsókám marad meg. Ezt úgy csinálom, hogy kiválasztom (kiszedem) azokat a palántákat, melyek úgy néznek ki, hogy nem fognak nőni. Aztuán a szezon végén ismét kiválasztom, csak azon növényekkel maradok, melyek jóízű articsókafejet kínálnak.

Gyökeres hajtásból is neveltem articsókát, de ezen módszer véghezviteléhez szükség lesz egy baráttól vagy szomszédtól kért anyanövényre. Kora tavasszal válasszunk le egy gyökeres hajtást. Egy hosszú fűrésszerű kés segítségével elkülönítem a hajtást a növény alján megmaradt szárakról. Majd egy ásóval a hajtás gyökerei köré egy gyűrűt vágok és kiveszem gyökerestül együtt a földből. Ezt akkor csinálom amikor a növények még alacsonyak, kevesebb, mint 3 m  magasak. Mindenik gyökeres hajtást új helyre lehet átültetni, 1-1,5 m távolságra egymástól.

Lehet vásárolni alvó articsókagyökeret is. Az ültetés időpontja attól függ, hogy milyen helyen lakunk. Ha fagymentes éghajlatú területen lakunk, akár ősszel vagy télen is elültethetjük. Nálunk tavasszal kell elültetni, a gyökerek közti távolság legyen annyi, mint a gyökeres hajtás esetében. Ezeket a gyökereket függőlegesen kell ültetni a földbe, a rügyek a talaj felszínén legyenek. Bármelyik termesztési módot is választanánk, a növények szépen fognak fejlődni, ha a talaj enyhén savas és szerves anyagokban gazdag. Az articsóka a napos, gyengén félárnyékos, meleg területeket kedveli.

Tartsuk nedvesen az ágyást, öntözzük meg a növényeket. Minden évben új, fiatal hajtás fog kibújni a földből. Ahhoz, hogy helyet adjunk a nagy, ízletes rügyeknek, távolítsuk el a hajtásokat, csak a két legerősebb, legfejlettebb hajtást hagyjuk meg.

Az articsóka gyakori öntözést igényel

A szívós articsóka titka a vízforrásban  rejlik

A növény fejecskevirágzatát szeretjük igazán, mely a bogáncs családjába tartozik. Az articsóka több változata is ismert. A 'Green Globe' elnevezésű articsókát alkalmas termeszteni a hideg éghajlatú területeken. Ez a fajta bőségesen terem, és meglehetősen hamar kifejlődik ahhoz, hogy a legtöbb területen, mint egynyári növényt lehet elültetni. A 'Violetto', egy olasz fajta, szép lila fejekkel, enyhén megnyúlt rügyekkel rendelkezik. Egy kissé későn fejlődik ki, alkalmatlan egynyári növényként. Az  'Imperial Star' egynyáriként termeszthető. Az ízletes rügyek gömbölyűek, kb 1 héttel korábban fejlődik ki, mint a 'Green Globe'.

Az articsóka fajtától függetlenül, mindenképp zsenge termést szeretnénk begyűjteni. Számos tényező befolyásolhatja a rügy szövetszerkezetét, de ahhoz, hogy zsenge rügyeknek örvendezhessünk, a legfontosabb tényező a víz. Az articsókák eléggé vízigényesek. Forró, száraz időszakban hetente 3 alkalommal is meg kell öntözni őket, főleg ha a rügyek épp akkor fejlődnek ki. Csakúgy, mint a kevés víz, a váratlan, késői fagy is megkeményítheti vagy elpusztíthatja a fejlődésben levő rügyeket.

A víz jót tesz az articsóka mély gyökereinek is, melyek húsosak és eléggé vastagok. Nedvesen kell tartani őket, főleg a száraz hónapokban. Talajtakarást alkalmazok, hogy ezáltal megtartsam a talaj nedvességtartalmát. Győződjünk meg arról, hogy a talaj jó vízelvezetésű. A rossz vízelvezetésű talaj a virágkorona rothadását idézheti elő. Az én térségemben nem a hideg tél pusztítja el a növényt, hanem némelykor a vizenyős talaj.