Gluténmentes alternatíva: hajdina tippek

Gluténérzékenyeknek lisztpótló

A hajdina jellemző tápanyaga, a többi gabonaféléhez hasonlóan, a szénhidrát, amely 56-77%-ban keményítő, 17-20%-ban élelmi rost, ennek 12-17%-a cellulóz, valamint hemicellulózt és lignint is tartalmaz.

• Vitamintartalmát tekintve elmondható, hogy a hajdina igen értékes vitaminforrás és antioxidáns, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza.

• Tokoferol (E-vitamin), riboflavin (B2-vitamin) és tiamintartalma (B1-vitamin) jelentős. Ezen tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Ilyenek pl. egyes antioxidáns hatású flavonoidok és a rutin (P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor), amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak.

• Magas rutintartalma (P-vitamin) miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták. Rutin hatóanyagának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket és az érrendszert - az erek kötőszövetes állományát - azáltal, hogy részt vesz a sejtfal regenerálódási folyamataiban. A rutin fő felhasználási területe a vénás betegségek kezelése.

• Kiemelkedően magas élelmirost-tartalma miatt, a bélperisztaltika növelésén és a tranzitidő lerövidítésén keresztül, jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés étrendi kezelésében és egyes daganatos megbetegedések (pl. vastag- és végbéldaganat) megelőzésében.

• A hajdina alkalmazható a Candida albicans fertőzés étrendi kezelésében is, mivel itt az étlapon nem szerepelhetnek fehér lisztből készült kenyerek, pékáruk, kelt tészták. Ezek kiváltására a teljes kiőrlésű lisztből előállított készítmények mellé a hajdinából készült termékek is felsorakozhatnak. A kórképben megnőtt B-vitamin- és nyomelemszükséglet fedezésére is jól felhasználható a hajdina.

• A krónikus májbetegségekben a máj elzsírosodási folyamatának megelőzésében a kéntartalmú aminosavak (pl. metionin) fogyasztása jótékony hatású. Magas metionintartalma a hajdinát alkalmassá teszi a gyógyétrendbe történő beépítésre.

A hajdinából régebbi korokban leggyakrabban kását főztek. A legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél lényegesen sokoldalúbban felhasználható.

A hajdina (Fagopyrum esculentum) virága

A hajdina felhasználása

A növény magját fogyasztják nyersen, pörkölve, egészben és liszt formában. Lisztje azonban nem áll össze, ezért csak daraként, kásaként vagy lepény formájában készítik el. Konyhai felhasználás: egész magjából hajdina lepényt csinálhatunk. Lisztjét felhasználják sütemények, palacsinta készítésénél, de főzhető belőle hajdina leves is, a darából pedig hajdinakása készíthető. Ha a hajdinát mintegy negyedóráig vízben áztatjuk, lerövidíthető a főzési ideje. Oroszországban, Ausztriában és Németországban a hántolt hajdinát köretként fogyasztják.

Hajdina felhasználási tippek:

• tarhonya helyett használhatjuk levesbetétként
• hajdinaliszt a búzaliszttel keverve tészták készítésére alkalmas
• hántolatlan rizshez hasonlóan köretként is elkészíthető

Hallottál már a szoba tésztáról?

A szoba is hajdina lisztból készült tészta, Japánban elterjedt, rengeteg formában használt alapanyag. Levesbetétként, főételként szósszal tálalva, instant tésztaételek összetevője, gyorséttermek elmraradhatatlan körete.

Édes hajdinakása recept reggelire, uzsonnára

• 3 dkg margarin
• 3 dl szemes hajdina
• 5,5 dl tej
• 1 ek cukor
• só
• mazsola

Felhevítjük a margarint és 1-2 percig pirítjuk benne az átválogatott hajdinát. Sózzuk, majd ráöntjük a felmelegített tejet. Forraljuk, cukorral, mazsolával ízesítjük és kis lángon 15-20 percig pároljuk. Ha a tejet felszívta, megkeverjük és további 10 percig lefedve állni hagyjuk. hidegen, gyümölcsökkel gzdagítva fogyaszthatjuk.

Még több gabona helyettesítő itt>>