Mire kell vigyázni februárban a kertben?

A lombhullató fák - de különösen a gyümölcsfák - jóllehet a lombhullás óta nyugalmi állapotban vannak, egyáltalán nem érzéketlenek az időjárás szélsőségeivel szemben.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a téli zimankós hideg csak akkor tesz kárt a termőrügyekben, ha a hőmérséklet -15 fok alá csökken. Egyébként ebben az időszakban csak az ónos eső okozta jégpáncél veszélyezteti a termőrügyek épségét.

A növények mélynyugalmi állapota január végén, február elején ér véget.

A népi hagyomány pálfordulásnak (január 25.) nevezte ezt a kritikusnak vélt napot és a gazdaemberek azt tartották, hogy ha a télire eltett élelem és takarmány fele még megvan, akkor nincs baj: a család és az állatállomány kitelel. Pálnak fordulása, fél tél elmúlása - szólt a bölcs mondás.

Februárban azt kívánom, tartson még ki a tél!

Február elejétől előbb a csonthéjasok, később az almástermésű fák kezdenek ébredezni. Megindul a gyökértevékenységük, vizet vesznek fel a talajból, a sejtjeik megduzzadnak, állományuk hígabb lesz, aminek következtében könnyebben megfagy. Ilyenkor egy átmeneti meleg időszak utáni fagyhullám katasztrofális lehet, a kajszi, az őszibarack, a mandulafák termőrügyeinek a szövetállománya elbarnul, ezekből már nem lesz virág és abból gyümölcs. Aggodalmasan néztem tehát most is az álságos, tavaszi napsütést és azt kívántam, hogy tartson még egy kicsit ki a TÉL és akkor érkezzék el a tavasz, amikor a tél visszatérésére már nem kell számítanunk.

Mikor érdemes palántázni?

Az előrelátó kertész már beszerezte a tavaszi vetéshez szükséges magvakat és gondol a zöldségfélék és a virágok palántázására is.

Palántázni azokat a hosszabb tenyészidejű zöldségféléket érdemes, amelyek közvetlenül az állandó helyükre vetve csak későn érlelik be a termésüket vagy egyáltalán nem érnek be. Ha viszont a 6-8 hét alatt növényházban vagy fóliasátorban felnevelt palántákat a fagyveszély elmúltával ültetjük ki a szabad földbe, akkor ezzel meghosszabbítjuk a vegetációs idejüket, több és jobb termést takaríthatunk be róluk. Palántázással termeljük a káposztaféléket, a karalábét, az uborkát, a dinnyét, a cukkinit, a paprikát, a paradicsomot.

Milyen palántákat válasszunk?

Néhány éve még minden bizonnyal arra bíztattam volna az olvasót, hogy maga nevelje erőteljes, egészséges palántáit, most azonban már a kereskedelem nagy választékban kínál palántákat, tehát csak annak ajánlom a palántanevelést, akinek ez a munka nem fáradság, hanem alkotó szórakozás. Arra azonban ügyelni kell, hogy zömök, sötétzöld levelű, fehér gyökérzetű, lehetőleg edényben előnevelt palántát ültessenek, mert ezek jobban átvészelik a környezetváltozás (az átültetés) stresszét.