-
Programmatic specialista
-
Autószerelő
-
Eladó, szabász
-
Értékesítési menedzser - Állásportál.hu
-
Kisgyermeknevelő gondozó
-
Sofőr
-
Pincér
-
Épületkarbantartó munkatárs
2023. 10. 27
-
Pék - Kemencés
2023. 10. 27
-
Összeszerelő pozíció 2 műszakban Kunszentmiklóson
2023. 10. 27
-
Gépkezelő munkatárs (Szeged)
2023. 10. 27
-
Karbantartás támogató technikus
2023. 10. 27
-
Szállodai Karbantartó / Villanyszerelő
2023. 10. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Medence tisztítási/fertőtlenítési alternatívák
A brómmal együtt alkalmazott ózon nem jelent valódi alternatívát. A bróm oxidációs ereje túl gyenge ahhoz, hogy a medence vizét stabil állapotban tartsa. Erős mérgező hatása miatt csak nagyon stabil „pálcák" formájában kapható, ezeknek megvan az a hátrányos tulajdonságuk, hogy nehezen oldhatók. Ezért adagoló segédeszközöket használnak, amelyek azonban csak korlátozottan segítenek a helyzeten. Normál gondozás és nagy hőmérsékletek esetén sokszor zavarossá válik a víz. A szerző tapasztalatai szerint ilyenkor még a gyártó által előírt adagolásban alkalmazott algásodás elleni szer sem segített; a helyzetet csak a folyékony klór mentette meg. Ez nem azt jelenti, hogy a nagyobb ráfordítással végzett gondozás teljesen eredménytelen lenne. Aki viszont klórallergiára visszavezethető okok miatt áttér az ózon-bróm kombinációra, esetleg ki fog ábrándulni ha kiderül, hogy további javító intézkedésekre kényszerül.
A szaküzletekben manapság fertőtlenítés céljára árusított klór azonban nem tisztán természetes állapotában vásárolható meg, hanem az UV-sugarak és a hő hatására bekövetkező gyors bomlás ellen sokféleképpen stabilizált termék.
Sok felhasználó, aki a késztermékekkel klórozott medencék miatti panaszokról számolt be, pozitív tapasztalatokat szerzett a só-elektrolitikus eljárással. Ennél a panaszok elmaradtak, pedig, amint azt már említettük, ebben az esetben is klórt alkalmaznak, azonban adalékok nélkül és általában kisebb adagokban, mivel az elektrolitikus úton előállított klór gyorsabban bomlik és egyáltalán nincs depóhatása.
A medencék gondozása létfontosságú |
A különböző fertőtlenítő hatások összehasonlítása
A következőkben a biguanidok alkalmazását vizsgáljuk a hidrogén-peroxiddal, a sóelekrolízissel, az aktív oxigénnel és a triklórral összehasonlítva, egy 50 m3-es medence példáján. A biguanidok és a hidrogén-peroxid, amint az ismeretes, sem ingerlést, sem allergiát nem okoznak.
A sós víz és az elektrilítikus úton előállított klór együttesen lágy vizet hoznak létre, amit a bőr kellemesnek érez. Fontos, hogy a só íze ne legyen észlelhető. Akik a triklórról a sóelektrolízisre álltak át, kivétel nélkül arról számoltak be, hogy bőrpanaszaik teljesen megszűntek. Az általános közérzetük pedig sokkal jobb lett. A triklór ugyanis agresszív és kiszárítja a bőrt. Az izocianursavnak szintén lehetnek negatív hatásai a bőrre.
A környezeti ártalmak
Az összes említett fertőtlenítő eljárásnak hatása van a környezetre. A legrosszabb ebből a szempontból a triklór megítélése, amelynél egy feldolgozott termékkel van dolgunk, az alkalmazott cianursav pedig a talajvízbe kerülve ketyegő időzített bombát jelenthet.
Az elektrolízissel előállított klór lebomlik, a biguanidok szintén. A hidrogén-peroxidnak környezetvédelmi szempontból nincs jelentősége.
Próbáljuk ki a sóelektrolízist! |
Végkövetkeztetések
A biguanidok a klór valódi alternatívájának tekinthetők. Az alkalmazásukkor felmerülő költségek azonban nagyon nagyok. A triklór olcsó, de agresszív, és környezetvédelmi szempontból sem javasolható. A szerző álláspontja szerint a középutat a sóelektrolízis képviseli. Ennek a rendszernek az alkalmazása magas szintű fürdési komfortot jelent, ugyanakkor a környezet szennyezése szempontjából is elfogadható tartományban helyezkedik el. A klór tárolásakor jelentkező negatív hatásokat, így a szagterhelést és az oxidációt, továbbá a tartályok felnyitásakor a légutak ingerlését is figyelembe kell venni. E könyv szerzője ezért a sóelektrolízisre való áttérést javasolja.
Forrás: Fürdőmedencék és pezsgőfürdők kezelése