Miben áll a nyárfák különlegessége? - 2. rész

Miben áll a nyárfák különlegessége? - 2. rész
Ebben a cikkben megismerkedhetünk a legelterjedtebb nyárfa fajtákkal. Többek között szó lesz a szürke-, a fehér- és a rezgő nyár tulajdonságairól.

Ismerkedjünk meg a nyárfákkal!

 

Fehér nyár (Populus alba)


A fehér nyár friss hajtásai nemezesen szőrösek. Spirálisan szórt állású, 6-10 cm hosszú és legfeljebb 5 cm széles levelei a rövidhajtásokon kerekdedek és kanyargós szélűek, a hosszúhajtásokon karéjosak. Válluk kerek vagy szíves, csúcsuk tompán kihegyezett. A levéllemez bőr nemű, lombfakadáskor mindkét oldalon fehér nemezes szőrös, később a színi oldalon lekopaszodik és fényes sötétzöld lesz, a fonákján viszont fehér molyhos marad. Hosszú levélnyele miatt levelei kisebb légmozgásban is mozognak, így több közvetlen napfényhez jutnak.

Lombfakadás előtt nyíló váltivarú kétlaki virágai barka virágzatokat alkotnak. A porzós barkák 4-6 cm hosszúak, felnyílás előtt a portokok élénkpiros színűek, a virágok tövében fejlődő sallangos, sötétbarna murvalevelek selymes szőrei miatt a virágzat ezüstfehér. Termős barkái zöldes fehérek, éréskor 10 cm-esre nyúlnak. Két kopáccsal nyíló borsszemnyi gömbölyű toktermései felnyílva szélnek eresztik messze szálló szőrös magvaikat.


Fehér-nyár



Szürke nyár
(Populus canescens)


A hosszú hajtásokon levelek vannak, szélesek, szabálytalanul, durván, öblösen fogazottak, a levelek fonákja szürke és bolyhos. A rövid hajtások levelei kerekdedek vagy tojásdadok, szabálytalanul fogazottak, gyengén bolyhosak, a levélnyél a vállnál összenyomott.

A nővirágok murvalevelei finoman fogazottak vagy egyharmadig hasogatottak, a hibák rózsaszínűek, a portokok száma 8-15 db, a termésének a füzérkéi nyúltak, a magok fehéres-sárgák vagy halványlilásak, rügyei szürkék és bolyhosak.

 

Rezgő nyár (Populus tremula)


A levelek a sarjhajtásokon többnyire szív alakúak, különben túlnyomórészt kerekdedek, csúcsuk igen rövid, alig érzékelhető, szélük tompán fűrészes vagy kanyargós, válla kerek vagy szív alakú, színi oldalán hamvas vagy világoszöld, fonákján mindig világosabb és csupasz.

Virágai kétlakiak, nagy tömegben fejlődő, ezüstösen selymes szőrű porzós barkái 5-8 cm hosszúak, virágzáskor a portokok borvörös árnyalatúak. Világos sárgászöld termős barkái 4 cm hosszúak, terméséréskor 12 cm-re is megnőhetnek. Két kopáccsal nyíló tokterméseiből vattaszerű repítő szőrös magvak bújnak elő.

Rezgő-nyár



Fekete nyár
(Populus nigra)


Levelei a hosszú hajtásokon háromszög alakúak, vagy tojásdadok, a rövidhajtásokon rombusz vagy deltoid alakúak hosszan kihúzott csúcsúak. A levéllemez 5-9 cm hosszú, széle tompán előre álló fűrészes. Termése zöld, gömbölyű, két kopáccsal nyíló tok, melyből a szél messzire viszi a szőrös magvakat.

 

Jegenyenyárfa (Populus fastigiata)


Az előzőtől abban különbözik, hogy felfelé törekvő, igen keskeny koronájú fa.


A nyárfákra nem vonatkozik az a szabály, miszerint a gyökérből nem nőhet levél, vagy levélrügy. Ez a kivételes tulajdonság leginkább a kidőlt fáknál vehető észre, mikor a gyökér által éltetett törzsből a vitalitás átterjed a messzire nyúló mellékgyökerekre, és így egy frisshajtásokból álló kis erdő kap életre gyakran az eredeti fától több méterre. Ezek igazi gyökérhajtások, nem csupán föld alatt növekedő ágak, mint a rózsáé, leveleik alakja pedig általában a fa ágain növő levelekétől eltérő.

A jegenyenyárfa ilyenfajta hajtásai az egyik fontos megkülönböztetője a fekete nyárral szemben. A levelek szürke molyhossága, ami a fajra általánosságban jellemző, nem vonatkozik sem a fekete, sem a jegenyenyárfára.


A cikk befejező része>>

értékelés