-
Programmatic specialista
-
Autószerelő
-
Eladó, szabász
-
Értékesítési menedzser - Állásportál.hu
-
Kisgyermeknevelő gondozó
-
Sofőr
-
Pincér
-
Épületkarbantartó munkatárs
2023. 10. 27
-
Pék - Kemencés
2023. 10. 27
-
Összeszerelő pozíció 2 műszakban Kunszentmiklóson
2023. 10. 27
-
Gépkezelő munkatárs (Szeged)
2023. 10. 27
-
Karbantartás támogató technikus
2023. 10. 27
-
Szállodai Karbantartó / Villanyszerelő
2023. 10. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Milyen hatással van a füst (szmog) a szobanövényekre?
A füst, amely gázak, szerves vegyületek és szemcsés anyagok keverékéből tevődik össze, levél elhullatást és epinasztiát okozhat a növényeknek, melynek következtében a levelek lefelé konyulnak, mindez többek között a füst etilén tartalmának tudható be. Az etilén az oldalrügyek duzzadását eredményezi, csökkenti a nyúlás arányát, és a rügyek normális függőleges növekedése helyett vízszintes növekedést idéz elő. A füst gyakran tartalmaz levegőt szennyező anyagokat, például kén-dioxidot és nitrogén-oxidot, melyek károsan hatnak a növényekre. A füstben található szén-dioxid jó hatással van a növényekre, mivel szükséges a fotoszintézishez, viszont a szemcsés anyagok rátapadhatnak a levelekre, ezáltal meggátolva a fény elnyelését.
A levegő szennyezése a növényekre is hatással van |
Azonban a felmérések számos különbségről tanúskodnak, ami a füst növényekre való hatását illeti. Régebben az ananász termesztők a földjeik közelében tüzet gyújtottak, állítolag a füst serkentette a növények virágzását. Az ősi Kínában pedig tömjént égettek a begyűjtött gyümölccsel teli szobában, mert azt tartották, hogy a meleg és a füst segít az érési folyamatban. Ezen hagyományos módszereket sok vidéki területen a mai napig gyakorolják.
A kutatások azt mutatják, hogy a növények beszívják a szoba levegőjében található szennyező anyagokat, viszont nem igazolták azt a tényt, hogy ugyanez érvényes a füst esetében is. Általánosan a szobanövények nagyon hatékonynak bizonyulnak, ami a füst és a veszélyes gázak levegőből való eltávolítását illeti. Tehát a szobanövények jelenléte nemcsak széppé teszi a környezetet, hanem javítja a belélegzett levegő minőségét is.
Amikor új ruhákat, készülékeket és bútrokat vásárolunk, akkor vegyületeket és más anyagokat viszünk be a házba, melyek káros anyagokat bocsátanak ki. Tulajdonképpen a szobanövények csendben dolgozó segítők, a levegőt megszabadítják a méreganyagoktól és káros szennyező anyagoktól, illetve megtartják a páratartalom megfelelő (optimális) szintjét. De természetesen mindegyik növény csak korlátozott területen bizonyul hatékonynak. Például egy növény körülbelül 8 m²-nyi terület levegőjét tudja megtisztítani, ahol az átlagos belmagasság kb 3 méter. Két vagy három szobanövény elegendő a 16-20 m²-nyi szoba megfelelő levegőminőségének a megőrzésére.
Növények, melyek hatékony védelemnek bizonyultak a levegőszennyezéssel szemben
10 különböző növényt kell megemlítenünk, melyek a gázmérgezéses vegyületek negatív hatásainak kordában való tartásában és a belső páratartalom kiegyensúlyozásában a leghatékonyabbaknak bizonyultak. Kétségtelenül hasznos lehet, ha az alább felsorolt növények közül néhányat a házunkban tartunk. A következő növények minden bizonnyal segítenek az optimális belső páratartalom megőrzésében és a család egészségét tekintve pozitívan hatnak (további levegőt tisztító növények):
- Bambuszpálma
Több virág, több friss levegő - Törpe datolyapálma
- Boston páfrány
- Areca pálma
- Angol borostyán
- Sávos dracéna (Sárkányfa)
- Vitorlavirág
- Közönséges szobafikusz
- Dárdás vesepáfrány
- Csüngőágú fikusz
Hol tartsuk a szobanövényeket
Az az általános feltételezés, hogy a bent tartott növényeket az ablak mellé vagy közelébe kell tennünk. Ez nem feltétlenül igaz, sok szobanövény a trópusi őserdőkből származik, ahol a lombozatnak köszönhetően teljes árnyék van. Ezek a növények magas fotoszintézis mértékkel rendelkeznek, és ebből kifolyólag a szoba legsötétebb sarkaiba is el lehet helyezni őket. Ahhoz, hogy a legtöbbet hozzuk ki a légtisztító szobanövényeinkből, fontos, hogy megfelelően helyezzük el őket. Ha a benti növényeket huzatba tesszük nem igazán tudják ellensúlyozni a levegőszennyezés hatását. Minden növényfajnak megvannak a maga sajátos igényei, ezeket figyelembe véve helyezzük el őket.
A levegőszennyezés egyes kiváltó tényezői
A legújabb típusú ultra szigetelt házak és épületek esetében a zárt helyiségben lévő igen nagyszintű levegőszennyezés a felgyülemlett "kibocsátott gázaknak" tudható be. Ezen gázak káros hatásait továbbá súlyosbítja a szerves vegyületek jelenléte, melyeket a mindennapokban felhasznált anyagok bocsátanak ki, például a tisztítószerek, építkezési anyagok, bútor, ruhaanyagok és a dohányfüst. Mindezen anyagok és a levegőben lévő más mérgező anyagok számos betegséget idézhetnek elő.
A 'sick building syndrome' ('beteg épület szindróma') tünetei közé tartoznak a tipikus allergiás reakciók, például a bőrkiütések, viszkető szemek, álmosság és fejfájások, melyek összefüggésbe hozhatóak az új épületekben kialakuló egészségtelen munkakörnyezettel, ahol nagyon kevés vagy egyáltalán nincs szellőztetés. A gyenge munkaviszonyok az alkalmazottak termelékenységét is befolyásolhatják.
Helyezzünk el növényeket a lakás különböző részein |
A NASA ajánlja a szobanövények, mint légtisztítók alkalmazását
A NASA szakemberei nagyon sok közönséges szobanövénnyel végeztek kísérleteket, jó két éves tanulmányozás után arra a következtetésre jutottak, hogy a leghatékonyabb szobanövényeknek az Aglaonema (rákvirág), a Syngonium (nyíllevél), a Dracaena (sárkányfa), a Spathiphyllum (vitorlavirág) és a Syndapsus (szobai futóka) bizonyultak. A kutatások szerint ezek a növényfajok képesek megtisztítani a ház vagy bármilyen más helyiség levegőjét. A NASA folytonosan végez kutatásokat a globális felmelegedést és a levegőszennyezést illetően.