-
Programmatic specialista
-
Autószerelő
-
Eladó, szabász
-
Értékesítési menedzser - Állásportál.hu
-
Kisgyermeknevelő gondozó
-
Sofőr
-
Pincér
-
Épületkarbantartó munkatárs
2023. 10. 27
-
Pék - Kemencés
2023. 10. 27
-
Összeszerelő pozíció 2 műszakban Kunszentmiklóson
2023. 10. 27
-
Gépkezelő munkatárs (Szeged)
2023. 10. 27
-
Karbantartás támogató technikus
2023. 10. 27
-
Szállodai Karbantartó / Villanyszerelő
2023. 10. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Mi a különbség az időjárás és az éghajlat között?
Az időjárás a légköri folyamatok néhány óráig, vagy
napig tartó állapota egy adott földrajzi hely felett. Ha azonban a légkör
állapotát hosszabb időszakban vizsgáljuk (megállapodás szerint ez 30 év), akkor
már éghajlatról beszélünk. Azaz az éghajlat egy adott földrajzi hely jellemző
időjárását jelenti. Amikor azt vizsgáljuk, milyen is az éghajlat, különböző
statisztikai jellemzőket veszünk figyelembe: átlaghőmérséklet, csapadékösszeg,
havi középhőmérséklet
alakulása, fagyos napok száma, forró napok száma stb.
Éghajlatváltozásról akkor beszélünk, amikor ezekben az éghajlatot jellemző
statisztikai
változókban hosszabb ideig, legalább 10-20 évig tartó változás
következik be - pl. csökken a fagyos napok száma, emelkedik az átlaghőmérséklet
stb.
Miért fontos az éghajlatváltozással foglalkoznunk?
Az éghajlati elemekben bekövetkezett változás
jelentős hatással van mindennapjainkra: az életterünkre, öltözködésünkre, arra,
hogy milyen növényeket tudunk termeszteni, hogyan öltözködjünk, hogyan óvjuk
magunkat a különböző időjárási események ellen. Ahhoz, hogy tudjuk, hogyan kell
védekezni az éghajlatváltozás ellen, tudnunk kell, hogy milyen módon,
milyen
mértékben változott meg az éghajlat eddig, és hogyan fog a jövőben
változni.
Óriásplakát kiállítás 2006 (Fotó: Horváth Anikó)
Mi okozza az éghajlatváltozást?
A Napból érkező sugárzást Földünk felszíne elnyeli,
majd egy részét visszasugározza. A visszasugárzott energia egy részét ezután az
üvegházhatású gázok (pl. vízgőz, szén-dioxid, metán) elnyelik, ezáltal melegítik
a légkört. Ezt a természetes folyamatot üvegházhatásnak
nevezzük. Ennek során
a már említett gázok visszatartják a földből kisugárzott energia egy részét, így
megakadályozzák a Föld túlzott lehűlését. Üvegházhatás nélkül nem lenne
élet a bolygónkon, hiszen kb. -19 °C lenne a Föld átlaghőmérséklete szemben a
mostani 14 °C-kal.
Hogyan kapcsolódik az üvegházhatás az éghajlatváltozáshoz?
Az üvegházhatású gázok természetes körülmények között is jelen vannak a légkörben, az elmúlt évszázadban azonban az emberi tevékenység hatására mennyiségük jelentősen növekedett. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának 80%-a szén-dioxid, amelynek jelentős része az energiatermelés és -felhasználás során kerül a levegőbe a szén, a kőolaj, a földgáz és egyéb fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor. Az elmúlt évszázadban a légköri szén-dioxid mennyisége kb. 35 százalékkal emelkedett, koncentrációja ma magasabb, mint az elmúlt 650 ezer év során valaha. A szén-dioxid kibocsátás napjainkban is évről-évre nő a világban.
Globefest 2. az Erzsébet téri Gödörben (Fotó: Horváth
Anikó)
Milyen következményekkel jár az éghajlatváltozás a jövőben?
- Szélsőséges időjárás: aszályok, árvizek, heves esőzések, hőhullámok
Az elmúlt évtizedben az időjárás háromszor annyi természeti katasztrófát okozott világszerte, mint a hatvanas években. A 2003-as forró, nyári hőhullámok az európai kontinensen 30 ezer ember halálát, hatalmas erdőtüzeket és több mint 10 milliárd eurós anyagi kárt okozott a mezőgazdaságban. A század második felében az ilyen nyári hőhullámok átlagossá válhatnak Európában. Az aszállyal sújtott területek nagysága nőni fog, és szintén nő a heves csapadékhullással járó események, ezáltal a hirtelen árvizek száma is. Mindez élőlények (emberek, állatok, növények) millióinak életét veszélyezteti.
- Emelkedik a Föld átlaghőmérséklete
2100-ig átlagosan 1,8 - 4 °C-kal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete az 1980-1999-es évek átlagához képest.
- Olvad a sarkvidékeket borító jégtakaró
Az Északi-sarkvidéket borító tengeri jégtakaró évtizedenként számottevően, mintegy 2-2,5 magyarországnyi területtel csökken.
- Emelkedik a tengerek szintje
Az előrejelzések szerint 2100-ig a jelenlegi állapothoz képest 20-60 cm-es tengerszint-emelkedés várható, amely Európában nagyjából 70 millió tengerparti lakost veszélyeztet. Emellett a tengervíz más területekre is beszivároghat, így károsíthatja az édesvízkészleteket és a szántóföldeket is.
- Veszélyben a biológiai sokféleség
Sok olyan állat és növény van, amely nem lesz képes alkalmazkodni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz. Különösen veszélyeztetettek a jegesmedvék, a fókák, a rozmárok és a pingvinek.
Óriásplakát kiállítás 2006 (Fotó: Horváth Anikó)
Mit tesz a világ az éghajlatváltozás ellen?
- ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, FCCC (Létrejött: 1992, életbe lépett: 1994) Az egyezmény fő célja, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében folyó kormányközi tárgyalásoknak nyújtson keretet. A egyezményt 189 ország ratifikálta.
- Kiotói Jegyzőkönyv (Létrejött: 1997, életbe lépett: 2005) Az FCCC alatti 39 fejlett ország, köztük az akkori EU 15 tagországa vállalta, hogy átlagosan 5,2%-kal csökkenti szén-dioxid kibocsátását az 1990. évhez képest. A világ széndioxid-kibocsátásának 0,3%-a származik Magyarországról.
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, IPCC ( Létrejött: 1988) A tudósokból és szakértőkből álló csoport feladata az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben a tudományos konszenzus kialakítása, és közzététele, az illetékes szervek tájékoztatása. Fő feladata a tudományos elit és a politikusok, döntéshozók közötti kommunikációs csatorna megteremtése.
- Stern-jelentés: Sir Nicholas Stern, a Világbank egykori vezető közgazdásza 2006 novemberében hozta nyilvánosságra tanulmányát, amelyben az éghajlatváltozás közgazdasági oldalát vizsgálja. Jelentésében kimondja, hogy ha tovább halogatjuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, az gazdaságilag is sokkal nagyobb veszteséget okoz, mint amennyi egy most elkezdett, hatékony cselekvés összköltsége lenne.
Tudtad?
- Az elmúlt másfél évszázad során 0,8 °C-kal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete.
- A világóceánok vízszintje a 20. században 17 centiméterrel emelkedett.
- A tíz legmelegebb feljegyzett év mind 1990 után volt.
- Minden európai évente kb. 11 tonnányi üvegházhatású gázt bocsát ki, amelyből majdnem 9 tonna szén-dioxid.
- A háztartások felelősek az EU szén-dioxid
kibocsátásának nagyjából 20
százalékáért, a személyautók pedig további 10 százalékért.