-
Programmatic specialista
-
Autószerelő
-
Eladó, szabász
-
Értékesítési menedzser - Állásportál.hu
-
Kisgyermeknevelő gondozó
-
Sofőr
-
Pincér
-
Épületkarbantartó munkatárs
2023. 10. 27
-
Pék - Kemencés
2023. 10. 27
-
Összeszerelő pozíció 2 műszakban Kunszentmiklóson
2023. 10. 27
-
Gépkezelő munkatárs (Szeged)
2023. 10. 27
-
Karbantartás támogató technikus
2023. 10. 27
-
Szállodai Karbantartó / Villanyszerelő
2023. 10. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Az államtitkár a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai napján kiemelte, hogy 2019 első felében megkezdi működését a nemzeti öntözési központ a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központon (NAIK) belül. Emellett egyszerűsítik az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat, csökkentik az adminisztrációs terheket. Az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély pedig az eddigi 5 év helyett 20 évre is kiadható - fűzte hozzá.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója hangsúlyozta, hogy az öntözési központot azért hozzák létre, hogy segítsék a gazdálkodókat. Az országban az öntözött területek a százezer hektárt sem érik el, amelyet a plusz forrásnak köszönhetően mintegy 200 ezer hektárral lehet növelni. A mezőgazdaságban az aszály, valamint a víz- és öntözéshiány miatt évi 300-500 milliárd forint bevételkiesés is bekövetkezhet - közölte.
Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy a 2018. évi egységes kérelmek alapján területalapú támogatást mintegy 172 ezer termelő igényelt közel 5 millió hektárra, az alaptámogatás keretösszege 221 milliárd forint. Hektáronként mintegy 73 ezer forint támogatás juthat alaptámogatásra és zöldítésre. Utóbbinál változásként említette, hogy 2019-től a parlagfű elleni közérdekű védekezésre kijelölt területeket kizárják a támogatások kifizetésénél - tette hozzá. Megjegyezte, hogy a sertéshízó állatjóléti támogatást a tavalyi 9,14 milliárd forintról 10,6 milliárd forintra emelték, a baromfiét pedig 12 milliárd forintról 14,7 milliárd forintra. Támogatásban részesül a növénytermesztés is, és nemzeti forrásokat biztosítanak többek között a tanyafejlesztési és a zártkerti programra, valamint az agrárkárenyhítésre is - sorolta.
Közölte, tavaly több mint 10 ezer termelői kárbejelentés érkezett közel 178,5 ezer hektárnyi területre, a legtöbb aszálykár bejelentés volt.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Vidékfejlesztési programban 19 nyitott pályázati felhívás van, 307,92 milliárd forinttal. Emellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) január 1-jével újraindította növekedési hitelprogramját, amelynek keretösszege 1000 milliárd forint. A pénz kizárólag új beruházásra fordítható, hitelkiváltásra és forgóeszköz finanszírozásra nem - tette hozzá.