Mi lesz a magyar tojással?

A piacra termelő tyúkállomány 5,3 millióról 3,5-4 millióra csökkent.

A héjas tojás piacot 25-30%-ban foglalták el az importált tojások. Az EU szigorú állatvédelmi, környezetvédelmi, szalmonella mentesítési, forgalmazási szabályai a hatékonyságot nem, a költségeket annál inkább növelő, infrastrukturális beruházásokba hajszolták a termelőket, akik a jelentős fejlesztési hitelek és a megnövekedett amortizáció terheit nyögik. A múlt évben Németország az EU által előírt határidő előtt két évvel felszámolta a hagyományos ketreces tartást, ami egy évig keresleti piacot hozott Európában. Németország euró milliárdokat ölt bele a technológiaváltásba, illetve a termelés jelentős része áttelepült Ukrajnába. Az átmeneti tojáshiányt ez év májusától a túlkínálat váltotta fel. A német piacról kiszoruló lengyel, szlovák, litván stb. tojásfelesleg Magyarországra zúdul.

A tojások hazai termelői ára 45%-kal esett másfél hónap alatt.

Az árvízi helyzet miatt a takarmányok ára felfelé kezd mozogni, tovább növelve a tojás önköltségét.

Az élelmiszerkereskedelemben a tojás fogyasztói ára ( a megtévesztő, vevőcsalogató apró tojás ár kivételével) szinte egy fillérrel sem csökkent.

Az import tojások származási helyéről a „gondos" csomagolás miatt a vásárló csak otthon szerez tudomást, hiszen a csomagoláson egy magyar csomagolóhely azonosító száma és neve látható csupán.

A  termelők tovább csökkentik a termelést, a kisebbek abbahagyják.

Magyarország ebből az olcsó, biológiailag tökéletes, a legszegényebb rétegeknek is megfizethető fehérjeforrásból még jobban más országok termelésére szorul, kiszolgáltatottsága megnő.

Más élelmiszerek esetében már megtapasztalhatta a magyar vásárló, hogy ez mit jelent a pénztárcájának.

Közleményünket figyelmeztetésnek szánjuk arra az időre, ha majd alig lesz magyar termelő, ne a megmaradottakat okolják a magas árak miatt.

Budapest, 2010 júniusa

Végh László

A  szövetség elnöke