DÁNIÁBAN AZÉ A FÖLD, AKI MEGMŰVELI
Dániában a földtörvény nem tesz különbséget dán, illetve más EU tagállam állampolgára között földtulajdonszerzés esetén.

Dániában a földtörvény nem tesz különbséget dán, illetve más EU tagállam állampolgára között földtulajdonszerzés esetén. Az állampolgárság kérdése érdektelen, a paragrafusok diktálta megszorító feltételekhez képest, melyet a földbirtokosoknak földvásárlás esetén, illetve azt megelőzően teljesíteni kell, meggátolva ezzel a spekulációt.

Melyek ezek a feltételek?

A földszerző a birtok területén állandó lakhellyel kell rendelkezzen. Az állandó lakhely létesítése a birtokszerzést követő 6 hónapon belül meg kell, hogy történjen. A birtokosnak továbbá gondoskodnia kell a gazdálkodás folyamatosságáról, a birtok rendeltetésszerű műveléséről. 30 ha földterület esetén a gazdálkodást magának kell folytatnia. További feltétele a tulajdonszerzésnek a leendő tulajdonos mezőgazdasági szakképesítése. 30 ha-nál nagyobb birtok megszerzése estén a tulajdonosnak “Zöld Diplomával” kell rendelkeznie, mely 5 éves hivatalos szakképzés eredménye.

Örökösödés útján sincs mód a törvény megkerülésére, és az így megszerzett birtok spekulációjára. A tulaj halála esetén, a tulajdonos házastársán kívül, más is szerezhet ugyan földbirtokot Dániában, de ennek feltétele, hogy a földszerző az örökhagyó vagy házastársa 67. életévének betöltését megelőzően legalább 3 éven keresztül az érintett birtok jogszerű tulajdonosa legyen, és a tulajdonszerzést követően 2 éven belül állandó lakhelyet létesítsen a birtokon, és azt rendeltetésszerűen művelje. Meg kell említeni a Dániában jellemző, rendkívül magas örökösödési adót (40%), mely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a farmok örökölhetőségét. Az örökös inkább piaci áron megvásárolja a földet.

Magyarországon jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a Magyar Állam, az erdőbirtokossági és legelőbirtokossági társulat és közalapítvány kivételével, a termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Gazdasági társaságoknak és szövetkezeteknek a hazai földtörvény csak haszonbérletre ad lehetőséget. Ez a rendelkezés több racionális vitát szülhet a jövőben, mint amilyen a külföldiek földtulajdonszerzése körül ez idáig kialakult.

A dán jogszabályok másként fogalmaznak. Kft. vagy Rt. birtoktulajdonossá válhat, amennyiben a vállalatban a többségi szavazatokat képviselő részvények és a részvénytőke legalább 10%-a olyan személy tulajdona, aki megfelel a korábban említett földszerző természetes személyekre vonatkozó feltételeknek, valamint a részvények fennmaradó része ezzel a személlyel szoros rokoni kapcsolatban álló személyek vagy intézményi befektetők tulajdona. Vállalatok földvásárlása, szociális, oktatási vagy kísérleti projektek megvalósítása céljából is engedélyezett. Az országra egyébként jellemző, hogy bár az utóbbi két évtizedben a földbérlet intézménye mindinkább elterjedté vált, a birtokok mégis mintegy 91% a farmerek saját tulajdona. A gazdaságok mindössze 2%-át működtetik Rt. keretek között.

Dániában valóban azé a föld, aki megműveli. A törvény szabta feltételek eredményeként, külföldi jogilag ugyanolyan eséllyel válhat földbirtokossá, mint egy dán farmer. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy a feltételeket a hazaiak tudják elsősorban teljesíteni. Így lehetséges, hogy a földek 99%-a dán parasztok birtokában van, s mindössze 1%-kuk holland birtok. Ez utóbbiak kiválóan beilleszkednek a dán falvak életébe, megtanulják a nyelvet, átveszik a kulturális szokásokat. A dán farmerek pedig ellesik a nem egyszer fejlettebb holland technológiát.

A magyar földtörvény felett vitatkozva és az EU diktálta kívánalmak teljesítése előtt, érdemes tehát egy kicsit kitekinteni a nagyvilágba. Dánia ékes bizonyítéka annak, hogy egy ország legféltettebb nemzeti kincsének védelme és az Unió irányelveinek nemzeti földtörvénybe integrálása egyszerre teljesíthetők.

értékelés