Kiránduljunk a Hagymás-hegységbe!

A Hagymás-hegység Erdélyben, Hargitától északra, Gyergyó-szentmiklós közelében található.

Úticélunk a hegység és közelében levő Gyilkos-tó, végül a tótól induló Békás-szoros volt.

Félnapi vonatozás után hajnalban érkeztünk Csíkszeredára. Innen busszal mentünk tovább Balánbányára, ahonnan a túraútvonal indult. Már a buszozás is élményt jelentett, hiszen a rendkívül rossz útviszonyok miatt csak nagyon lassan haladtunk. Viszont így legalább több időnk volt gyönyörködni a tájban, és lélekben felkészülni a "nomád" életre. Hiszen a kirándulás alatt nem szándékoztunk lakott területet érinteni, így egy teljes heti élelmet és a vizet vittünk magunkkal. Bár a legszükségesebb román szavakat a kirándulás előtt igyekeztük megtanulni, alig kellett használnunk "idegen nyelv tudásunkat", mert ez a vidék szinte teljesen magyarok lakta.

Első nap a Hagymás-hegységben - Egyes kő

Balánbányáról több úton is el lehet jutni a Hagymás-hegységbe. Ezt a mészkő-hegységet meredek, kopár sziklafalak jellemzik, melyeket szűk völgyek szegélyeznek. Első napi úticélunk a hegység legdélebbi részén magasodó 1608 m magas Egyes-kő szikla volt. A szikla tövében turistaház található. Mivel ragaszkodtunk a "nomád" életformához, a sátrainkat egy közeli mezőn vertük fel. Szerencsére néhány percnyire egy tiszta vizű ér csordogált. Itt fel tudtuk tölteni vízkészletünket. A majdnem merőlegesen magasodó 50 méteres sziklát vállalkozó kedvűek hegymászó-felszerelés nélkül is megmászhatják. Fentről csodálatos látvány tárul elénk.

Második nap a Hagymás-hegységben - Fehér mezők

[vote:1143637371]Másnapi célunk a Fehér-mezők voltak, amelyek félúton találhatók a Gyilkos-tó felé vezető úton. Augusztusban ezen a vidéken sokféle vad gyümölccsel lehet az unalmas levespor - konzerv menüt kiegészíteni. Hiszen ilyenkor érik a málna, a szamóca, és a magasabb részeken gyakori az áfonya is. A napsütötte réteken mentát és kakukkfüvet szedhetünk, melyekből kitűnő tea készíthető. Aki nem bízik a patakokból nyert vízben, annak különösen ajánlott.

A turistajelzéseket követve az ösvény a Hagymás-hegység gerincén vitt keresztül. A legmagasabb pont az 1792 m magas Nagy Hagymás . A hegyről lefelé a lankás részeket nagyrészt legelőnek alakították ki. Főleg tehenet, birkát és lovat tartanak. A pásztorkutyák többször körbefogtak és "vigyáztak" ránk, amíg a gazdájuk vissza nem hívta őket. Ilyenkor a legjobb, ha megőrizzük nyugalmunkat, és nem teszünk hirtelen mozdulatokat. Sőt egy kis szendviccsel még le is lehet kenyerezni őket.

Harmad nap a Hagymás - hegységben - ködben

Éjszakára egy védett völgyben táboroztunk le. Sajnos reggelre sűrű köd lepte be a vidéket, és két napig fel sem szállt. Így a tájban nem gyönyörködhettünk, viszont a környező növény - és állatvilágra nagyobb figyelmet fordíthattunk. Bár a legtöbb virág már elnyílt, találtunk havasi gyopárt, kornis tárnicsot, szegfűt és több kosborfajt is.

A Gyilkos-tó , mely Erdély egyik leghíresebb turistalátványossága 1837-ben a Gyilkos-hegy és a Cohárd-hegy összecsúszása során keletkezett. A leomló sziklák elzárták a Veres-patak útját, mely felduzzadt: így alakult ki a tó. Az elárasztott völgyben mára már csak a fenyőcsonkok látszanak. A patak egyébként hordalékával lassan feltölti a tavat, amely 100-150 év múlva teljesen el is tűnhet. Ösvény vezet körbe, sőt még csónakázni is lehet. Ez és a tó köré épült "vendéglátó-ipari" egységek kicsit rontják a környék természetes varázsát. Viszont a kürtös-kalácsot nem szabad kihagyni!

Az egész környék nemzeti parki besorolást kapott, így a "vad" kempingezés tilos, viszont van kemping és viszonylag olcsó motelok sora várja a turistákat. Mi mégis úgy döntöttünk, hogy megkockáztatjuk az erdei táborozást. Egy óra meredek kaptató után sikerült is egy csodálatos mezőn letáboroznunk. Estére ismét sűrű ködbe burkolózott a táj. Hajnalra pedig eleredt az eső.

A Gyilkos-tótól aszfalt úton mehetünk a Békás-szorosig. A szoros kb. 5 km hosszú, és 100-300 m magas sziklafalak határolják. A völgyben fut végig a Gyilkos-tóból kifolyó Békás-patak. A sziklák között sokszor vízesésként zuhog alá.

Dáciával a civilizációba

Az eső egész nap esett, a patak megáradt, a sziklákon több ideiglenes vízesés keletkezett. Aznap este feladtuk büszkeségünket és egy motelben táboroztunk le. Az utolsó napon az eső tovább szakadt. Egy büfében vártuk a buszt, ami levitt volna Gyergyószentmiklósig.

A buszt a rossz látási viszonyok és a megállás elmulasztása miatt lekéstük. A következő busz csak délután jött és azzal már nem értük volna el a vonatunkat. Új tervet kellett kidolgozni. Egy helyi lakos segítségét kértük, aki rövid alkudozás után (fejenként 1000 Ft) hajlandó volt a Dáciáján elvinni minket Gyergyószentmiklósra. Vártuk már, hogy végre felszállhassunk a vonatra. Öt nap után már hiányzott a civilizáció. Másrészt sajnáltuk, hogy ismét egy évnek kell eltelnie, hogy újra a szinte érintetlen természetben tölthessünk néhány napot.

 

Gyilkos - tó