Vigyázzunk az ernyősvirágzatú növényekkel, kiütést okozhatnak

A hazánkban gyakori vadon termő ernyősök közül a

• vadmurok,
• a pasztinák,
• a közönséges medvetalp,
• az erdei turbolya és
• az erdei angyalgyökér,

Vadmurok (Fotó: Üllei Kovács László)

míg a termesztettek közül a

• zeller,
• a petrezselyem,
• a sárgarépa és
• az édeskömény többszöri érintése is okozhat.

Közöséges medvetalp (Fotó: Novák Róbert)

A növények nedveivel való éritkezés okozza a bajt

Az ernyősvirágzatú növények esetében a szár, a levelek, a virágok, sőt több fajnál a termés és a gyökerek is furokumarinokat tartalmaznak. A növények megérintésekor a sejtnedvük a bőrfelületre kerül, többszöri érintkezés hatására a bőr az adott területen fényérzékennyé válik. A furokumarinok a napfény UV-sugarainak hatására bomlanak, a képződő bomlástermékek hatására égő érzés jelentkezik, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, súlyosabb esetekben 24–48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta.

Sosnovszky medvetalp (Fotó: Nagy Margit)

Napfány hatására kialakuló bőrgyulladás megelőzhető

A napfény hatására kialakuló bőrgyulladás (fitofotodermatitisz) megfelelő védőöltözettel megelőzhető, így ugyanis gondoskodhatunk a teljes bőrfelület védelméről. A fűkasza használatakor előírt védőeszközök viselésével szintén elkerülhetőek a sérülések. Ilyenkor csúszásmentes talpú, merev bakancs, erős bőrből készült kesztyű, továbbá hosszú ujjú felsőruha és hosszú szárú nadrág (lehetőleg egyrészes munkaruha) viselése ajánlott. Emellett kötelező az arcvédő vagy legalább a szem védelmére alkalmas védőszemüveg viselése.

Kaukázusi medvetalp Zircen (Fotó: Doma Csaba)

Mi a teendő, ha a bőrre került a sejtnedv?

Amennyiben az óvatosság ellenére a bőrfelületre jut az ernyősvirágzatú növények sejtnedve, minél hamarabb mossuk le, majd ruhával takarjuk az érintett felületet és kerüljük a napfényt! Súlyos tünetek esetén feltétlenül keressünk fel egy bőrgyógyászt!

Invazív növények, melyek még veszélyesebbek

A hazánkban néhány helyen megtalálható kaukázusi medvetalp és Sosnowsky-medvetalp sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mert mindkét inváziós növény nagy mennyiségben tartalmaz furokumarinokat. Súlyos bőrgyulladást képesek kiváltani, az érintett felületen már egyszeri érintésük után is erősen fényérzékennyé válik a bőr. Az égési sérülésekre emlékeztető gyulladások, hólyagok megjelenésekor minél előbb orvoshoz kell fordulni.

Fontos az orvosi kezelés, mert ennek hiányában a később létrejövő bíborszínű vagy fekete hegek évekig megmaradhatnak. Szembe kerülve a sejtnedvük átmeneti vagy akár végleges vakságot okozhat.

Gondot okozhatnak még

Hasznos tudni, hogy nemcsak az ernyősvirágzatú növények érintése okozhat fitofotodermatitiszt, hanem a rutafélék családjában is előfordulnak furokumarinokat tartalmazó fajok (pl. kerti ruta, citrom, bergamott narancs), továbbá a füge érintése is kockázatos lehet.