-
Programmatic specialista
-
Autószerelő
-
Eladó, szabász
-
Értékesítési menedzser - Állásportál.hu
-
Kisgyermeknevelő gondozó
-
Sofőr
-
Pincér
-
Épületkarbantartó munkatárs
2023. 10. 27
-
Pék - Kemencés
2023. 10. 27
-
Összeszerelő pozíció 2 műszakban Kunszentmiklóson
2023. 10. 27
-
Gépkezelő munkatárs (Szeged)
2023. 10. 27
-
Karbantartás támogató technikus
2023. 10. 27
-
Szállodai Karbantartó / Villanyszerelő
2023. 10. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Érdekességek a szentjánosbogárról
A szentjánosbogarak ismertek, de kevesekben tudatosul, hogy ténylegesen rovarok, éjszakai tagjai a Lamprydae családnak. A legtöbb szentjánosbogár szárnyas, ami megkülönbözteti őket más, hasonló családból származó, fénylő rovaroktól. Ezek a rovarok meleg környezetben élnek, és barátságos fényt bocsátanak ki a nyári estéken. A szentjánosbogarak szeretik a nedvességet, ezért is él sok szentjánosbogár párás ázsiai és amerikai régiókban. Szárazabb klímájú helyeken ezért főleg nyirkos erdők, lápos területek közelében találhatóak.
Hogyan világít a szentjánosbogár?
Erre a célra külön szervvel rendelkeznek, amely a hasuk alatt található. A világító sárgászöld fény kémiai úton jön létre. Ehhez oxigénre, vízre, luciferinre, és egy luciferáz nevű enzimre van szükségük. Ha a rovar megszakítja az oxigénfelvételt, a fény kialszik.
Szentjánosbogár a sötétben
A szentjánosbogár fénye általában szakadozó, és fajtánként változó mintázatokban villog. Minden villogó minta optikai jel, amely segít megtalálni a közelben lévő többi szentjánosbogarat. A tudósok nem tudják biztosan, hogy ezek a rovarok hogyan szabályozzák a fény be- és kikapcsolását.
A nőnemű egyedek a földben raktározzák petéiket, ahol a lárvák felnőtt egyeddé alakulnak. A lárvák férgeket és meztelen csigákat esznek. A felnőttek kerülik az ilyen zsákmányt, és általában nektárral vagy pollennel táplálkoznak. Sok kifejlett példány pedig szinte alig eszik.
Címlapfotó: Több, hosszú expozíciós idővel készült fotóból, számítógéppel összeállított képen szentjánosbogarak rajzása a szlovák-magyar határon, a Sátormegi-(Bukovinkai) pataknál, a felvidéki Sátorosbánya (Siatorská Bukovinka) közelében 2019. július 1-jén. MTI/Komka Péter