A Kárpát-medence legnagyobb bogara: szarvasbogár

Találkozik az erdőszélen a szarvasbogár és a farkaskutya. A szarvasbogár megkérdi:
- Te meg ki vagy?
- Anyám farkas, apám kutya: én vagyok a farkaskutya. Hát te ki vagy?
- Szarvasbogár!
- Nem mondod!

A szarvasbogár családja

A szarvasbogárfélék (Lucanidae) családjába tartozik. A családra jellemző, hogy a hímek rágója nagyobb a nőstényekénél. Lárváik éveken át fejlődnek. Bábbölcsőben bábozódnak. A családnak 1200 faja van, de hazánkban csak hat faja él. E család képviselői a szarvasbogáron kívül pl. a kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus), és a tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum).

Elterjedés

A szarvasbogár (Lucanus cervus) Európában lomberdőkben fordul elő. Hazánk tölgyes erdeiben, a fák törzsén, lehullott ágakon található meg leginkább. Néha azonban még kertekben, parkokban is találkozhatunk vele.

Külalak

Magyarország legnagyobb bogara (akár 8,5 cm-re is megnőhet). Feji része fekete, szárnyfedői barna színűek. A hím és nőstény egyede nagyban különbözik egymástól, ugyanis a nőstény jóval kisebb. A hímek fejét "szarv" díszíti. Ez a gyakorlatilag megnagyobbodott rágószerv a verekedésben fontos eszköze a hímeknek.

Táplálékszerzés

A fák kérgének megrágása után a tölgyfa nedveit nyalogatja, így jut hozzá a számára szükséges tápanyagokhoz.

A szarvasbogár szaporodása

A szarvasbogár hímek, ha szükséges, meg is küzdenek a hölgyek kegyeiért. A harc során összeakasztják "szarvukat" s megpróbálják ledobni az ellenfelet a faágról. (A táplálkozóhelyért is megküzdenek). A küzdelmet követi a párzás. A nőstény petéit korhadó fák gyökereinek közelébe helyezi, ahol a lárvák 3-5 évig fejlődnek. Eközben a gyökerekből táplálkoznak. A bebábozódás előtt bábbölcsőt fejlesztenek, s abban bábozódik be a lárva. Ősszel kikelnek a bogarak, de csak júniusban jelennek meg először.

A szarvasbogár védelme

Hazánkban a szarvasbogár védett faj (eszmei értéke 2000 forint), veszélyeztetett fajként szerepel a magyarországi Vörös Könyvben.