Miért olyan hasznos a földigiliszta a kertünkben?

A földigiliszta életmódja:

A talajban él, ott is szaporodik. A földigiliszták hímnősek(Hermafroditák), ivarszervüknek különálló hím és nőstényi része van. A kikelt kicsinyek hasonlóak a kifejlett földigilisztákhoz, csak még az ivarszerveik nem fejlődtek ki. Az egyes földigiliszta fajok a talajban eltérő mélységben ássák be magukat.

A földigiliszták szaprofágok, korhadó-szervesanyag-maradványokkal táplálkoznak. Bizonyos fajok, pl. a közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) képesek kevéssé elromlott vagy friss zöld növényi részeket is fogyasztani, ezek kedvéért éjszaka másznak ki a föld felszínére. Nás fajok a humuszos talajt nyelik el, és erősen elbomlott, humuszos szerves anyaggal táplálkoznak. Ezek a fajok csak gyengén pigmentáltak, testük hengeres keresztmetszetű, kevésbé mozgékonyak, a talaj mélyebb rétegeiben élnek és egész évben aktívak.

Egy másik csoport erősebben pigmentált, a rózsaszínű fajok többnyire a talaj felsőbb rétegeiben, 20-30 cm-es mélységig fordulnak elő, ahol általában vízszintes járatokat ásnak. Mélyebbre csak a felső talajrétegek nyári kiszáradása és őszi lehűlése idején vándorolnak. Egyes fajok egész évben aktívak, másoknak van nyugalmi időszakuk is. Az erősebben pigmentált húsvörös színű fajok amelyek a föld felszínén kismértékben elbomlott növényi maradványokkal táplálkoznak, olykor igen hosszú és mély függőleges irányú járatokat ásnak.

Főleg ezek, a mély és függőleges talajfelszíni járatokat kialakító földigiliszta fajok játszanak fontos szerepet a talaj fellazításában és keveredésében. Csomós ürülékeiket a talaj felszínén helyezik el, és ezzel a talajszelvényen felső gilisztaürülék-humuszt képeznek, amely gazdag a növények számára felvehető tápanyagokban, elsősorban nitrogénben és foszforban. Váladékaikkal megszilárdítják a talajban kialakított járatok falait. A gilisztahumusz kiváló természetes trágya.

A kialakított járatok fellazítják, átszellőztetik a talajt, a víz és a növényi gyökerek számára átjárhatóvá teszik. A földigiliszták a tevékenységükkel hozzájárulnak a talaj termőképességének javításához.

A földigiliszták számára hátrányos a rossz a mélyszántás, és a nehéz gépek alkalmazása, mert ezek tömörítik a talajt.

A földigiliszták képesek évente a testtömegük 30 szorosának megfelelő ürüléket lerakni a földbe.

A 74 db/m2 egyedsűrűséget alapul véve ez kb. 135 g élőtömeget jelent, ami egy hektárra átszámítva 1,35 tonna biomassza. Ennek a mennyiségnek az éves produktuma 40,5 t/ha ellenálló, tápanyagban gazdag gilisztahumusz. Ugyanez a mennyiség 21 db/m2-es egyedsűrűségnél 11,5 t/ha ürülék. A talajműveléssel együtt a leginkább meghatározó a földigiliszták elszaporodásához, a tápanyag-visszapótlás. Sajnos egyelőre csak kiskerti körülmények között oldható meg a szerves hulladékok komposztálása és felhasználása a talaj termékenységének fokozására. Nagyüzemi körülmények között ez a módszer még kevéssé elterjedt, más megoldások viszont egyre inkább ilyen körülmények között is számításba vehetők (pl. zöldtrágyázás, talajszerkezet javító vetésforgó, tarlómaradványok részbeni felszínen hagyása, stb.)