Milyen növény az orchidea?

A rendszerező művek különböző szempontok, morfológiai jegyek alapján próbálják kisebb egységekre bontani, átláthatóvá tenni ezt a roppant mennyiségű fajt, információt magába foglaló családot.

Mi magunk, gyakorló orchidea kedvelők a nem kimondottan rendszertani ismérvek alapján végzett csoportosításokat gyakran használjuk, keresve a megoldásokat az eredményes tartásukhoz, nevelésükhöz. Igyekszünk tisztába kerülni a szerzeményünk , vagy már régebben nálunk lévő, de bennünket valahogyan kevésbé szerető növényünk minden igényével.

Vannak, amiket cserépben tartunk, és vannak, akik felkötözve érzik jól magukat. Vannak olyan fajok, amelyek üvegházunk hűvösebb, védett oldalán, mások a napsütésnek kitett déli oldalon virítanak a jobban. Az a kérdés azonban, hogy egyáltalán orchideát tartunk-e a kezünkben, fel sem merül bennünk, hiszen a kérdéses növényt névtáblával, információval felszerelve vettük, kaptuk, cseréltük, általunk hitelesnek tartott forrásból. Pedig néha lenne okunk az elbizonytalanodásra, ha az addigi ismereteink, az orchideákról alkotott emlékképeink alapján kellene véleményt formálnunk.

Rögvest elillan kincstári magabiztosságunk, ha ismeretlen terepen, netán ismeretlen országban, jó- szándékú, de „orchiditisszel" kevésbé megfertőzött kísérőink társaságában kell a választ megadni a következő kérdésekre:

Vajon ez egy orchidea? A szakértők hol négykézláb állva, hol csimpaszkodva a kidőlni készülő korhadt fa törzsén, már sorolják is a megdönthetetlen érveiket: olyan a mérete, formája, színe, illata, stb. olyan, mint a „-nak". De a szakértők másik csoportja más jegyekből más következtetéseket von le.

És akkor feltehetjük a nagy kérdést: „De akkor mitől lesz valami orchidea?" „Mik azok a csalhatatlan jegyek, amik a segítségünkre sietnek, a dilemma eldöntésében?"

Egyre inkább kezdett foglalkoztatni a kérdés: „Mitől válik valami orchideává?"

Miért mondjuk közel negyedszázezer növényfajra, hogy orchidea? Hiszen annyira különböző megjelenésű fajok találhatók csak a mi gyűjteményeinkben is. Biztosan vannak, kell hogy legyenek olyan jól látható jegyek, amik segítenek a sötétben tapogatózó kíváncsi növénybarátnak az eligazodásban!

Kezdtem a levél formájával, vagy inkább a szerkezetével, de rögtön el is vetettem, mert megjelent lelki szemeim előtt egy Papilionanthe (Vanda) teres, vékony, hengeres, botszerű levele és mellette egy Cypripedium japonicum legyezőre emlékeztető, szétterülő levele. ( És akkor még ne is gondoljunk a gyökértelen orchideákra!)

Papilionanthe teres

Papilionanthe teres levelei

Cypripedium japonicum

Túllépve a gyökér és a szár kapcsán tett összehasonlító próbálkozásaimon, reményemet a virág mindenhatóságába vetettem. Az orchidea varázsát éppen a virágzatuk sokfélesége, forma és színgazdagsága, szerkezetük megfoghatatlan bonyolultsága máskor pedig egyszerűsége adja. Maradt így az orchideás enciklopédiáim átlapozása. A hobbimat pártoló családtagjaim ajándékaként egy új szakkönyvvel gyarapodtam a közelmúltban.

Egy cseh kertész és nemesítő Jezek „Orchideák Enciklopédiája" című magyarul is megjelent munkájában a következőt olvastam:

„Bár az orchideák általános ( mégis megfelelő) jellemzése nagyon bonyolult, kétségtelenül van négy olyan alaptulajdonságuk, amelyek külön-külön más növénycsoportoknál is megtalálhatók, de együttesen csak az Orchidaceae család képviselőire igazak:

• Az orchideák virágai kétoldalúan részarányosak
• A pollenszemcsék ragadós masszát, úgynevezett polliniát alkotnak (ez összefügg bonyolult szaporodásukkal)
• Igen apró magvaikban az embrió fejletlen, és nem tartalmaznak tápanyagot
• természetes körülmények között a magvak csak szimbionta gombák jelenlétében képesek csírázni.

Nosza kedves természetjáró, orchideát kedvelő és tartó barátaim, akik még járatlanok vagytok a növényhatározásban, a megoldást a fenti idézetből kiolvashatjátok. Elő a szimmetria csíkokat, ha virágzik növényünk, a magtokot ha a virág netán meg is termékenyült, és vedd elő mycologiai ismereteidet, ha megszerezted azokat! Sok sikert! Nekem már megvan!

Dr. Szalay Péter

_{A teljes írás a Magyar Orchidea Társaság Jubileumi Évkönyvében olvasható}