Védekezzünk a monília ellen!

Régebben ilyent nem tapasztaltunk, nyugodtak lehettünk, mert meggyfáink permetezés nélkül is szépen teremtek. De az utóbbi években már nem kockáztathatunk, mert amennyiben virágzás idején esős az idő vagy köd ereszkedik le, máris megtörténik a baj.

Ez a kór a csonthéjasok moníliás virág- és hajtásszáradása!

A betegség a meggyen kívül fertőzheti a kajszit, a szilvát, a cseresznyét és az őszibarackot is, tehát azokat is célszerű permetezni, megelőző jelleggel. Az utóbbi években a hűvös, csapadékos tavasz kedvező feltételeket teremtett a monília gomba elszaporodásának, s ez elsősorban a felkészületlen termelőknél okozott jelentős kárt. Főként akkor nagyobb a veszély, amikor hűvös időben elhúzódik a virágzás. Ha végig száraz meleg van, akkor nincs gond, de aki erre alapoz és nem permetez, az tulajdonképpen kockáztat. A kórokozó ugyanis a fákon maradt fertőzött gyümölcsmúmiákon és gallyakon telel át, majd megfelelő körülmények között megfertőzi a virágokat. Innen behatol a fás részekbe, így a gallyak is károsodhatnak, elszáradnak. Ezeket az elhalt részeket minél előbb le kell vágni és meg kell semmisíteni, hogy a betegség tovább ne terjedjen. Ez a megelőzés egyik mozzanata, amelyet jól kiegészít a tél végi lemosó permetezés.

Aztán virágzás idején a felszívódó gombaölő szerek valamelyikével megvédhetjük gyümölcsfáinkat, amennyiben jól időzítjük a kijuttatást. A virágfertőzés megakadályozására a felszívódó vagy mélyhatású készítményeket első alkalommal fehérbimbós állapotban kell kijuttatni. Ha ezután csapadékossá válik az időjárás, a kijuttatott gombaölő szer legalább egy hétig megfelelő védelmet nyújt. Csapadékos, ködös időjáráskor a permetezést fővirágzásban meg kell ismételni és esetleg sziromhulláskor is szükség lehet a harmadik permetezésre.

A következő készítmények jöhetnek szóba: Rovral, Topas, Systhane Duplo, Chorus.

_{Pethes József}