Hogyan védjük kerti növényeinket a pajzstetvektől?

Alaposan vizsgáljuk át a fákat a kertünben

Ha a fertőzési gócként szolgáló növény olyan faj vagy fajta, amelytől semmiképpen sem akar a tulajdonos megválni, azt különös gonddal tisztogassuk, ápoljuk és permetezzük. Ez a körültekintés érvényes a kiöregedett, beteg, károsítók által fertőzött, pusztulófélben levő értékes fákra is. Azonban, ha a fennmaradásuk már nem indokolt, akkor a fiatal és egészséges fák megóvása érdekében mielőbb távolítsuk el, vágjuk ki őket.

Használjunk drótkefét a pajzstetvek ellen

E munkát követheti a gyümölcsfák, bokrok, dísznövények átvizsgálása, az erősen fertőzött részek kivágása, tisztítása drótkaparóval, kefével. A túl sűrű korona kedvez a pajzstetvek elszaporodásának, ezért a szakszerű ritkításuk igen fontos növényvédelmi szempont.

A szellősebb fakoronát könnyebb védeni a kártevők ellen

A szellősebb koronában a permetezés hatásfoka jobb, mert a permetezőszer oda is eljut, ahol a pajzstetvek megtelepedtek. Az egyes pajzstetűfajok elleni fontosabb teendőnket a következőképpen csoportosíthatjuk.

A kaliforniai pajzstetű elsősorban a házikertekben fordul elő. Különösen a ribiszke és a köszmétebokrokat fertőzi, ezért ezek a legveszélyesebb fertőzési gócok, tehát védelmükre is a legnagyobb figyelmet kell fordítanunk.

Az erősen fertőzött ágrészeket távolítsuk el.

A fertőzött gyümölcsfákat, különösen az almát, alaposan meg kell tisztítanunk tőle. Előfordul, hogy ez a faj a rózsát is károsítja, tehát legjobb, ha a figyelmünket ezekre is kiterjesztjük.A piros körtepajzstetű a gyümölcsösünk második leggyakoribb és legveszélyesebb faja, ám alig észrevehető, ezért nem is fordítanak rá kellő figyelmet. Sajnos szinte mindenhol láthatók az általa okozott ágtorzulások, különösen a háztáji körte-, szilva- és néhol az almafákon is.

Milyen károkat okoz a gyümölcsösben a pajzstetű?

A kártevő szívogatása következtében a kéreg növekedése megáll, és bemélyedések képződnek, melynek az alján a piszkosfehér pajzsok alatt több rétegben helyezkednek el a piros nőstények. A torzulások helyén az ágakat könnyen letöri a szél. A fák fejlődésükben visszamaradnak, csúcsszáradás és néha a fa korai pusztulása a következménye. A gondosan permetezett házikertekben nem, vagy szinte alig fordul elő. Annál nagyobb tömegben károsít a nem, vagy csak ritkán permetezett házikertekben, szórványgyümölcsösökben. Ellenük ilyenkor a téli nyugalmi időszak alatt jól védekezhetünk a törzs és a vastagabb ágak alapos kéregtisztogatásával. Viszont eltérően a többi fajtól ellene nem javasoljuk a tavaszi lemosó permetezést, mert annak hatása nem kielégítő. Erős fertőzés esetén inkább nyáron a fiatal lárvák ellen védekezhetünk az egyéb kártevők ellen használt rovarölő szerekkel. Ezért is fontos lenne, hogy a kertgazdák ilyen módon fordítsanak néhány évig kellő figyelmet a sínylődő körtefák pajzstetű-fertőzöttségének visszaszorítására.

Az akácpajzstetű gyakorisága az utóbbi évben csökkent, de még mindig előfordul a házikeretekben, különösen a szilvafákon, ribiszkebokrokon és rózsákon. Speciális permetszerek kijuttatása ellenük nem indokolt. A mechanikai védekezés képes a kártételt meggátolni az egyéb kártevők elleni permetezések a leggyakrabban elegendők.

A szilvapajzstetű az eltelt tíz évben sok helyen jelentős gondot okozott az őszibarackfákon, szilvafákon főleg a házi ker-tekben. Az erősen fertőzött ágrészek gondos tisztításával, levágásával vagy az egész fa eltávolításával jelentősen gyéríthető a fertőzöttsége. A nyári erős fertőzés esetén célszerű a koronán belül is gondosan megpermetezni a váz és ágrészeket.

Az őszibarack-termesztőket az utóbbi két évben rendkívül nyugtalanítja az eperfa-pajzstetű vagy népiesen az őszibarack-pajzstetű nagy mértékű elszaporodása.

Az őszibarackfák ágainak pusztulását váltja ki, pár év alatt az őszibarackfák teljes kiszáradását okozhatja.Tápnövényei közül legkedveltebb az eperfa, japánakác, orgona, vadribizli, de nem utolsósorban az őszibarack. A szakirodalom szerint más gyümölcsféléken és a szőlőn is elszaporodhat.

Hogyan védekezzünk a pajzstetvek ellen?

Az eperfa-pajzstetű betelepedését alig vesszük észre. A pajzstetű melegigényes kártevő, ezzel is magyarázható az utóbbi két-három évben történő gyors előretörése. A pajzstetvek elszaporodását közvetve még a helytelen permetezési gyakorlat is elősegítette, mert a hatékony szerves foszforsavészterek használatát már az őszibarackosokból kitiltották, a jelenleg még engedélyezett piretroid hatóanyagok (Decis, Karate stb.) pedig válogatás nélkül pusztítják a hasznos parazitákat (fürkészlegyeket) is. A pajzstetveknek pedig növelik az ellenálló képességüket, mert ezeknek a szereknek már igazolt a hiányos hatásuk a többi kártevőre is (rezisztencia).Valami remény azonban a védekezés terén is van, mert a kitingátló készítmények használata után a lárvák nem pusztulnak ugyan el, de nem tudják befejezni fejlődésüket, így nem fejlődnek imágóvá.

Azonkívül a nyári vegyszeres védekezést ki kell egészíteni a mechanikai védekezésekkel, a megtámadott ágrészek erős szőrű kefével való letisztítását vagy az ágak eltávolítását következetesen el kell végezni.

A parazita fürkészlegyek megkímélése is kis ill. nagy segítség lehet, ha nem pusztítjuk ki őket teljesen a nem idevaló permetszerekkel, és többet használjuk a kitingátló inszekticideket pl. az Integro-t stb. Ott, ahol a pajzstetvek megtelepedtek, ott mindig el kell végezni a kora tavaszi lemosó permetezést, ami az őszibarack-pajzstetűt is gyéríti. A tavaszi permetezés a pajzstetvekkel fertőzött fákon feltétlenül indokolt. Ilyen esetben ellentétben a korábbi gyakorlattal, inkább később amikor a fákban már megindult a nedvkeringés akkor használjunk Vektafid A + Calypso stb. kombinációt, ami hatásosan pusztítja a többi korai kártevőket is. A pajzstetvek elleni permetezések a házikertekben csak a mechanikai védekezésekkel együtt hatásosak. A téli faápolási munkák gondos elvégzésével hatékonyan és olcsón védekezhetünk ellenük.

_{Csekes Zoltán növényvédelmi tanácsadó}

_{www.jogazda.sk}