Új csemetekert az ősi fajtákból

Új csemetekert az ősi fajtákból
A történelmi Magyarországon olyan sokféle gyümölcs termett, és olyan sok volt belőlük, hogy a Kárpát-medence valóságos Tündérkertnek számított. Szombathelyen, a Múzeumfaluban új csemetekertet hoztak létre a régi, teljesen elfeledett fajtákból.

A múlt egy darabját igyekszik átmenteni a mának a vasi Múzeumfalu legújabb kezdeményezése. Úgy határoztak, a régi parasztporták mellett csemetekertet hoznak létre azokból a gyümölcsfa-fajtákból, amelyek egykor a térségben, különösen az Őrségben jellemzőek voltak. - Ezek olyan fajták, amik nemhogy üzletekben nem lelhetők fel, hanem a hivatalos törvények szerint még szaporítani is tilos. Nem is metszette őket a régi ember, ezek csak adtak, ezek csak teremtek - magyarázza a pórszombati Kovács Gyula, aki szakmáját tekintve erdész.

 

A mintegy 50 fa, Kovács Gyula több mint ezer fajtát őrző gyűjteményéből való alma, körte, cseresznye, berkenye, szilva, naspolya és meggy. Eleinte csak az Őrségben és a Göcsejben, néhány éve pedig már az egész Kárpát-medencében keresi a lassan feledésbe merülő fajtákat, amelyekből a 19. században még ezernél is többfélét ismertek.

 

hirdetés

 

Bereczky Máté 1800-as évek közepén írt, négykötetes munkájában még több mint 500 körte-, 400 alma- és 100-nál is több szilvafajtáról emlékezik meg, köztük azokról, amelyekből most a Múzeumfalu kertjébe is került egy-egy. - Ő a Kárpát-medencének a történelmi Magyarország területének a teljes gyümölcsállományát leírta, amennyire tudta - mondja Ambrus Lajos író. - Nyilván, tájváltozatokat nem tett bele a könyvébe, de ez a több mint ezer fajta gyümölcs jelzi, hogy Magyarország valóban egy gyümölcsöskert volt valaha.

 

A facsemetéket Vas megye, az ausztriai Őrvidék és a szlovéniai Mura-vidék különböző településeiről érkezett magyar, horvát, szlovén és osztrák általános iskolás gyermekek ültették el, és fogadták jelképesen örökbe.

 

A vadalanyokra oltott fák, Kovács Gyula szerint bárhol megélnek a Kárpát-medencében. Gyümölcsük régen fontos tápláléknak számított, és ma is vannak még olyan fajták, amelyek éréstől érésig eltarthatók, jól aszalhatók, vagy ecetnek is alkalmasak.

 

A csemetekertet Böcskör Sámuel felsőőri néptanító 1856-os leírása alapján alakították ki. Akkortájt minden községi iskola mellett faiskolát létesítettek, s az oltás és metszés fortélyait a tanítók adták tovább a gyerekeknek.

 

- Akkor már több tízezer községi faiskola volt Magyarországon, és el lehet képzelni, ennek milyen tájformáló ereje volt, hiszen innen milliószámra hordták szét az oltványokat Magyarországon - eleveníti fel a múltat Illés Péter, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága osztályvezetője. - Mi is abban bízunk, hogy a Múzeumfalu a jövőben tovább gazdagodik.

 

A Múzeumfaluban ugyanis a tervek szerint a faiskolához tartozó iskolát is megépítik majd Harasztifalu 18. századi, mára eltűnt iskolájának mintájára.

értékelés