Hogyan védjük a fáinkat és a szőlőnket a fagyoktól?

Először a kicsiket kell védeni

Elsősorban a gyümölcsoltványok gyökérnyaki része, az oltásforradás helye károsodhat, ezért ültetés után feltétlenül készítsünk 15-20 cm-es földhalmot a törzs köré. Hasznos még a tenyérnyi lomb-, fű,- vagy komposzttakarás is, mert védi a talajt az erős lehűléstől. Szeles helyen ajánlatos a takarást kődarabokkal lefixálni, nehogy elfújja a szél. A nyári, őszi ültetésű szamócás ( földiepres) ültetvény talaját félig érett komposzttal, vagy szalmával tanácsos betakarni. Arra viszont ügyelni kell, hogy a növények szabadon maradjanak, mert a takarás alatt a melegebb napokon (elég sok van idén télen ilyen) a növény kipállik, befülled.

A szőlő védelme

Megfigyelték, hogy ha a hőmérséklet a tél folyamán és kora tavasszal tartósan mínusz 15-20 C-alá süllyed, és a szőlőtőkék nincsenek befedve, akkor az erős fagy a fejművelésű, vagy egy-két éves fiatal és új telepítésű tőkéken a rügyeken és a vesszőkön kívül még az idősebb tőkerészeket is elpusztíthatja. Nagyon fagyérzékenyek a régi fajták: az Izsáki sárfehér, Mézes fehér, Kadarka, Piros szlanka, Bánáti rizling. A szőlő fedését mindig az erősebb fagyokig fejezzük be, mert később már a fagyott talaj, a rossz tömörödés miatt (rések megmaradása)nem takarja kellően az érzékeny tőkerészt.

Kis területen kapával is takarhatunk. Az idősebb tőkéket bakhátasan kell fedni, az új és a fiatal tőkéket pedig elegendő kis földhalmokkal védeni. Arra kell vigyázni, hogy a föld a tőke belső és külső oldalát is egyenlően takarja. A felhúzott bakhát csúcsa ormos legyen, mert ha a tetején bemélyedés marad, a csapadék könnyen összegyűlik benne és ha megfagy, akkor ugyanúgy károsítja a tőkét, mintha nem is takartuk volna be. Túl nagy kupac készítése is felesleges, mert ha az idő váratlanul többször felmelegszik, akkor kipállanak a rügyek alatta.

Fontos, hogy a takaráshoz szikkadt földet használjunk, mert a sáros talaj növeli szintén a kipállás veszélyét. Az az ideális, ha a rövidcsapos metszésű, fejművelésű tőkék vesszőit 4-5, a hosszúcsaposakat 6-8 alsó rügyig fedjük, a legfelső takart rügy felett 5-6 cm föld legyen. Azokban a kertekben, ahol a fagy minden télen kárt okoz, célszerű befedni a magaskordon és a lúgasművelésű tőkék alul meghagyott biztosító csapjait, illetve biztosító szálvesszőit is. A még fiatal, fagyérzékenyebb fajták: Pannónia kincse, Szőlőskertek királynője, Italia, Cardinal, Afus Ali kordonkarjait és törzsét is csomagoló vagy újságpapírral esetleg szalmával, kukoricacsuhéval betakarni. Műanyagot nem szabad használni, mert kipállik alatta a rügy és a vesszőrész. A takaró anyagot úgy erősítsük fel, hogy mindig szorosan vegye körül a védeni kívánt részt.

Csonthéjasok téli védelme

Erős lehűléskor a csonthéjasok egy részének a kérge is elfagyhat. Nagyon érzékeny a kajszi, és a szilva. A régi hatásos módszert alkalmazzuk, ez pedig a törzsmeszelés. Általában március, áprilisban a legnagyobb a veszély. Még nem késtünk el, a mésztejjel a fa ágainak, törzsének kisebb lesz a hőingadozása, mert a fehér szín visszaveri a nap sugarait, ezzel megakadályozza , hogy a napsütéses téli napokon a szövetek felmelegedjenek. Ezáltal a szövetek nem tágulnak ki olyan nagy mértékben, így az újabb éjszakai lehűlés és összehúzódás során nem roncsolódnak. A roncsolódás a kéreg repedésével jár.

A mésztej készítése:

Egy rész oltott mész, 3 rész víz. Alaposan keverjük el, és egyenletesen kenjük az előzőleg gondosan letisztított törzsre és ágakra. A meszelés kedvező hatása, hogy nem szeretik a kéregmolyok!