Milyen ásványi anyagok és vitaminok találhatóak a dióban?
Jelentős mennyiségű káliumot (450mg), foszfort (380mg) és kalciumot (99mg) tartalmaz, de cink, réz, mangán, magnézium, nátrium, vas és szelén is található benne, igaz csak szerényebb mennyiségben.
A dió magas A-vitamin, B1- és B6-vitamin, C-vitamin és K-vitamin tartalommal bír, ennek köszönhetően hatékony immunerősítő lehet az őszi-téli megfázásos időszakban is.
Napi 30 gramm dió elfogyasztása segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is: az értékes összetevőkben gazdag csonthéjas csökkenti a koleszterinszintet (ezért egy-egy nehezebb étel elfogyasztása után például kifejezetten ajánlott a diódesszert), emellett gátolja a vérrögképződést és javítja az érfalak rugalmasságát.
A dió bár hizlal, azonban ennek a tulajdonságának természetes következménye, hogy egyúttal hatékonyan segíti a zsírban oldódó vitaminok szervezetben való felszívódását is.
Omega-3 zsírsavban gazdag, a 2-es típusú cukorbetegség ellen is remek fegyver, kiváltképp a nők esetében. Antioxidánsainak köszönhetően a rákmegelőzésben is szerepet játszhat. Segíti az emésztést, jó szolgálatot tehet a gyomor- és bélhuruttal küszködő betegek tüneteinek enyhítésében.
Lehetőleg a friss diót mindig nyersen fogyasszuk, a süteményekbe vagy egyéb főtt/sült ételféleségekbe kerüljön inkább a tavalyi (már ha van otthon “elfekvő” diónk). Egyébként a régről maradt, öreg diót is frissebbé varázsolhatjuk, ha a fogyasztása előtt éjszakára beáztatjuk, és csak azután törjük fel (a hámozott dióval szintén megtehetjük ugyanezt a tálalás előtt).
|
A dióbél piaci ára (40. hét)
|
A diót gyógynövényként is számon tartják, hiszen levelével és olajával több betegség kezelésében is eredményes "gyógyszernek" bizonyult.
A dióval kapcsolatban közismert, hogy magas kalóriatartalommal rendelkezik – ez részben talán magyarázatot is adhat arra, miért fogyasztunk az optimális mennyiségnél kevesebbet belőle – azonban jótékony összetevőiről, a szervezetre gyakorolt pozitív élettani hatásairól már viszonylag ritkán hallani.
Miért egészséges a paradicsom?
A paradicsom nemcsak egészséges, hanem különösen kalóriaszegény. A likopin mellett gazdag C-vitaminban, ásványi anyagokban (pl. kálium) és fontos nyomelemekben. A maradék víz – mintegy 95%. Leginkább az érett paradicsomot szeretjük, és akinek van a kertéjben, szerencsésnek mondhatja magát.
A paradicsom véd a koszorúér-betegségek ellen. Ennek oka a benne található likopin, amely speciális karotinoid antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. Ez a másodlagos növényi anyag védi a sejtmembránokat, egy ideig a rákos sejtekben is. Ez az anyag nemcsak a piros gyümölcsben található meg, hanem a görögdinnyében, a rózsaszín grapefruitban és guayavában is.
A karotinoidok a szervezet számára a szabad gyökök leküzdésében fontosak. Zsírban oldódnak, és ezt főzéskor figyelembe kell venni. Néhány csepp olívaolaj hozzáadása már elegendő.
Ötletek a paradicsom helyes tárolásához
A paradicsom hidegre érzékeny, és nem célszerű hűtőszekrényben tárolni. Legjobb, ha hűvös sarokban szobahőmérsékleten tároljuk.
Ne tároljuk együtt más zöldségfélékkel. A paradicsom etilént termel, ami elősegíti az érést, így mellette az uborka megpuhul.
Az alma, mely maga is termel etilént, elősegíti a paradicsom utóérését. Segít az is, ha kitesszük a napfényre.
A friss paradicsomot 4-5 napig tárolhatjuk, utána használjuk fel. A fény, meleg és oxigén csökkenti a tápanyagtartalmat.
Piaci árak - 10. hét
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) folyamatosan figyeli a mezőgazdasági termények árait, köztük a zöldségekét és gyümölcsökét is. Hétről-hétre körbejárják a nagyobb piacok és bevásárlóközpontok zöldséges standjait és feljegyzik az árakat.
Német, lengyel piaci árak 40. hét
Nagybani piaci árak 40. hét
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)
