EGY ÚJ PIAC SZÜLETIK: AZ ÚJPESTI ÖKOPIAC BEMUTATÁSA

EGY ÚJ PIAC SZÜLETIK: AZ ÚJPESTI ÖKOPIAC BEMUTATÁSA
Veress Krisztina indulása óta kísérte figyelemmel az újpesti ökopiacot. Először TDK munkájában dolgozta fel a piac indulását és kifejlődését, majd diplomamunkájában is folytatta a témát.

Veress Krisztina indulása óta kísérte figyelemmel az újpesti ökopiacot. Először Tudományos Diákköri (TDK) munkájában dolgozta fel a piac indulását és kifejlődését, majd diplomamunkájában is folytatta a témát. Többéves munkájának eredményeként készült el "Egy új piac születik. Az Újpesti Ökopiac bemutatása" című dolgozata. A téma iránti elkötelezettségét megszabta, hogy az ökogazdálkodás és a bioéletmód fontosságára Parádi Andor, a hazai biomozgalom nagy tekintélyű személye hívta fel a figyelmét. A piacra - közvetlenül a megindulása után - ő hozta el Krisztinát. Abban, hogy végigkövesse és dokumentálja egy új piac indulását, életét, forgalmát, árait, jogi és népegészségügyi szabályozását, végig segítette a piac megszervezését végző Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért közhasznú alapítvány vezetője, munkatársa is.

A piac indulását, az első másfél hónap történéseit igen részletesen, hétről hétre követve mutatta be. A vásárlói szokásokról kérdőíves felméréssel tájékozódott. Figyelemre méltó volt, hogy a megkérdezettek 90%-a (!) vásárolna ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó húst, azon belül is leginkább baromfit, mangalicát és szürkemarhát. A tőkehús-igény megelőzte a füstöltáruét. Ez a felmérés is cáfolja azt a téves vélekedést, hogy a bioélelmiszer fogyasztás egyenlő a vegetáriánus táplálkozással.

A jövőbeni biopiacok létesítését elősegítheti a piac egyéves költségkalkulációja a szervezés és a beindítás első évében, a bevételek, kiadások elemzése, valamint a biopiaccal kapcsolatos szabályozások összegyűjtése.

A dolgozat "legizgalmasabb" fejezete a biopiaci árakat és termékeket dolgozza fel. A piacokon 40-50 ökotermelő és feldolgozó árulja termékeit. Az árak a Nyugat-Európában általánosan elfogadott 20-30%-os felár helyett a hagyományos piacok árainak 2-3-szorosát is elérik. (!) Ennek oka az árusok kis számában - akik néha 200-250 km-ről hozzák fel termékeiket - és a szűk választékban keresendő.

A két évi munka eredményeit összefoglalva Veress Krisztina megállapította, hogy "a piacindítás kockázatos vállalkozás, felfutási ideje lassú, általában a kezdeti évek veszteségesek". Az elmúlt években több-kevesebb sikerrel történtek kezdeményezések új ökopiac létrehozására. Közülük Újpesten létrejött az "öko" kereslet és kínálat találkozóhelye, a piac - számos elődjét túlélve -, várva a további potenciális termelőket és vásárlókat egyaránt.

Magyarországon, igaz, hogy egyre nagyobb ütemű ez a szemléletmód váltás, de messze nem meríti ki a lehetőségeket. Ilyen, és ehhez hasonló piacoknak kellene az ország minden pontján, a főváros összes kerületében megjelennie. Erre azért is lenne nagy szükség, mert így kialakulna az a ma hiányzó ár- és termékkonkurencia, ami miatt az ökotermékek ára a "csillagos egekben" jár, és talán el lehetne érni azok "földközelébe" szorítását. Ha így a kínálatot elérhetőbbé tudnánk tenni a szegényebb alsó réteg számára, akkor a kereslet is megnőne, sőt egy szélesebb körű  reklámozással azokat az embereket is el lehetne érni, akik nem tudják pontosan, hogy mit jelent az ökológiai gazdálkodás, vagy nem ismerik annak előnyét a konvencionális termeléssel és termékekkel szemben.

Az emberek túlnyomó része az egészséget tartja a legfontosabb értéknek, hiszen ez az alapja a jó közérzetnek, a kiegyensúlyozott szociális együttlétnek, tehát a normális földi életnek. Mindez visszavezethető a táplálkozás minőségére, miután felmerül a kérdés: ENNI ÉS LENNI, VAGY ENNI ÉS NEM LENNI?!

A szakmailag tartalmas, kivitelezésében igényes dolgozat joggal kapta meg a kitűnő minősítés mellett Bálint György - Bálint Gazda - különdíját, melyet a munka tradicionális jellege miatt ítélt oda.

értékelés