A borókát megtámadó rozsdagomba (G. juniperi-virginianae)

Általános tudnivalók a rozsdagombáról

A boróka, a galagonya és a birs levelein és ágain képződő rozsdagombák, olyan betegségek, amelyeknek két gazdatestre van szükségük teljes életciklusuk kitöltéséhez. Mind a három féle rozsdagomba jelentkezhet a virginiai borókán (Juniperus virginiana) valamint az összes borókafenyőn és különböző gazdatestként szolgáló fákon. Ilyen fa lehet az almafa vagy a vadalma.

A galagonya gombája amellett, hogy megfertőzi a házi vagy vad almaféléket megjelenhet a körte, a birs valamint a szőlő levelein is. A birsen megjelenő rozsdagomba megjelenhet a rózsfélék levelein is. A fentebb említetett növények mellett a veres berkenye, a madárbirs, a japánbirs, a korallberkenye valamint a virginiai vadcseresznye is megfelelő gazdatestnek bizonyul a rozsdagomba számára.

A betegség jellegzetes tünetei

A fertőzött boróka jellegzetes tünetei: a növények hajtásain, és vesszőin hegek jelennek meg, az ágak és a vesszők megbarnulnak. Tavasszal, ahogy fejlődnek a hegek, helyükön narancssárga dudorok jelennek meg. Az almafán jelentkező gomba akár 4 cm-nél nagyobb átmérőjü hegeket is okozhat, a galagonyát támadó gomba viszont csak ritkán éri el ezt a méretet. Gyakran a vessző, amelyen a hegek képződtek elszárad, ám maga a gazdatest tovább él.

A fertőzés tünetei az almaféléken: sárga körkörös foltok, sérülések jelennek meg a virágba borult fa leveleinek felső részén. Nyáron barna csomók képződnek a sárga foltok helyén, a fa ágain vagy gyümölcsén. Az esős, meleg időben a spórák megfertőzik a leveleket és a vesszőket.

Élettartamuk

A borókákon a fertőzéstől számított hét hónapon belül megjelennek a hegek majd 18 hónap után géles képződményként a sporák is. A hegeken narancsárga üregek keletkeznek, melyekből következő tavasszal kiemelkednek a dudorok . A dudorok eleintte barnásak, de esős időben gyorsan nőnek, és a színük hamar narancssárgára változik. Esős időszakban összehúzódnak, majd hirtelen megduzzadnak. A spórák keletkezése után a dudorok elszáradnak, leesnek és a hegek is eltűnnek, de akár több évig is a növényen maradhatnak.

Ez a tipusú rozsdagomba leginkább tavasszal ismerhető fel a ciprusféléken, amikor a dudorok megtelnek narancssárga spórákkal. Ezek nem fertőznek meg más ciprusfélét, hanem más növényfajt keresnek, például a rózsaféléket.

Az almafán a kör alakú sérülések és hegek a levelek felső részén virágzás után jelennek meg. A tavaszi esős, nedves idő kedvez a gombáknak. A fertőzés első két hetében, ha esik az eső, a folyamat felgyorsul. A fertőzés előrehaladtával a levél felső részén megjelenő sárga foltok helyén narancsárga bemélyedések keletkeznek, amelyek később megfeketednek. Nyár végén ott keletkeznek a narancssárgás barna színű spórák, amelyek ismét a ciprusfélék családjából választanak gazdatestet, megtartva így a körforgást.

A beteg levelek főleg száraz, nyári időben hamar lehullhatnak.

Védekezés a fertőzés ellen

A borókafélék hegeit távolítsd el. Ez a módszer viszont nem biztos, hogy hatásos a gomba kiírtására, hiszen a spórák nagy területekre szétszóródhatnak a szél segítségével.

Élj együtt a betegséggel, hiszen az csak nagyon ritkán pusztítja el a növényt. Az ágait elcsúfítja a fertőzés, de a növény nem biztos, hogy elpusztul.

Permetezd be az almafát gombaölő szerekkel. A gombaölő szerek megvédik az almafát a korai időszakban a fertőzéstől. A gombaölő szerek használata után körülbelül két héttel észlelhetsz változást. A leszáradt hegeket értelmetlen bepermetezni.

A használható szerek tartalmaznak kaptánt, klórtalonilt, rézt, mankozebot, manebet, szulfátot, tiofanát-metilt, tiramot, triadimefont és ziramot.

Ne ültess fertőzőtt növény mellé ugyanolyan családból származó növényt. Ültess új ellenálló hajtásokat. Fertőzött almafáid helyére ültess új, a fertőzésnek ellenálló fajokat.