Növényi vírusok - hogyan védekezzünk ellenük?

A vírusbetegségek (himlő, veszettség, sárgaláz, sertéspestis, Eupatorium sárgalevelűség, tulipán színtörés) hosszú idők óta ismertek, és a Földön mindenütt előfordulnak. Csupán Európában mintegy ezer növényi vírusbetegség ismert.

Mik a vírusfertőzés tünetei?

A vírussal fertőzött gazdaszervezetben morfológiai, citológiai, fiziológiai elváltozások figyelhetők meg, amelyek külső és belső tünetekben nyilvánulnak meg. A vírusfertőzés következtében megjelenő szimptómák két nagy csoportra oszthatók: szabad szemmel látható, a növényeken megjelenő, ún. makroszkópos, ill. külső szimptómák és szabad szemmel nem látható, a növényekben megjelenő, ún. mikroszkópos, ill. belső szimptómák. Vannak olyanok, melyek 1-2 óra leforgása alatt megjelennek a nvöényen, míg mások 1–2 év alatt (fás szárú növények vírusai) manifesztálódnak.

A tünetek megjelenése rendkívül változatos, attól függően, hogy:

• a növény mely részén gyökér, levél, szár, virág, termés vagy a mag felületén jelennek meg
• okozhatnak klorotikus foltokat a levélen (világoszöld, sárgászöld és sárgásfehér foltok)
• nekrotikus foltokat levélen, termésen (fekete, barna, vörös és szürkésfehér foltok)
• alakjuk ugyancsak igen változatos: lehetnek foltszerűek, gyűrű alakúak és csíkok
• A leggyakrabban előforduló tünetek: mozaik, érnekrózis, érkivilágosodás, hólyagosodás, márványozottság, levéldeformáció, páfránylevelűség, kinövések

Szilva himlő - Plum pox potyvirus levélen

A szilvahimlő tünetei különböző gyümölcsökön

Hogyan terjednek a vírusok?

A növényi vírusok terjedésében nagy szerepet játszanak az emberek, rovarok és a parazita növények. Minden növényvírus átvihető fogékony gazdanövényére kertészeti oltással, de természetes terjedésük főképpen vektorokkal (levéltetvek, kabócák, fonálférgek, talajban élő gombák) és parazita növényekkel (Cuscuta spp.) történik. Megelőző védekezés ilyenkor a vektorok ellen kell, hogy irányuljon.

A vektormentes átvitelen kívül a vegetatív szaporítószervekkel (gumó, hagyma, rizóma), a generatív szaporítószervekkel (mag, pollen) és a mechanikai úton történő terjedésnek van jelentősége. Az epidémiák és pandemiák kialakulásában az ember direkt és indirekt szerepén kívül igen fontos szerepet játszik a növények esetében a rezisztencia hiánya, a megnövekedett nemzetközi forgalom stb. (Ezt szolgálja többek között a 2019. dec. 14-én életbe lépő új növény-egészségügyi szabályozás az EU-ban.)

Hogyan védekezhetünk a vírusok ellen?

A vírusokkal mint fertőző betegségekkel szembeni védekezés két csoportba osztható: megelőzésre és gyógyításra, terápiára. A növényvírusokkal szembeni preventív eljárások közül a rezisztenciára nemesítésnek (rezisztens fajták előállításának), a vírusmentes szaporítóanyagok használatának, a fertőzési források (gyomnövények), a vírusátvitelben szerepet játszó vektorok elpusztításának és a karantén rendszabályok betartásának a legnagyobb a jelentősége.

Mi a teendő a vírusos növényeinkkel?

Ha kisebb értékű egynyári-évelő növényeinket vagy szobanövényeken tapasztalunk vírusra utaló kórképet, a kezelés helyett érdemes megválnunk a növénytől, viszont nem olyan egyszerű a kérdés nagyonbb értékű, évtizedek óta a kertünkben álló pl. gyümölcsfák esetében. A vírusos fái akár még 10-15 évet is elélhetnek, nem kell őket kivágni, viszont van esély rá, hogy megfertőzhetnek más fákat rovarokkal vagy mechanikai úton, ezt a gazdának kell mérlegelnie.

Olvasóink kertjeiben készült fotók:

Vírusfertőzés szamócán>>

Vírus meggy levelén>>

Forrás: Növényvírusok és virológiai vizsgálati módszerek tankönyv