Milyen kártevői vannak a káposztának?

Dr. Pénzes Béla ezekkel a gondolatokkal vezette be előadását Ócsán, a Syngenta Seeds káposztás szakmai napján.

A Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékének vezetője a káposztafélék kártevőiről, és az ellenük való védekezésről beszélt. Nem árt megismételni a korábban elhangzottakat, a klímaváltozás miatt pedig új kártevőkkel is számolni kell. Az engedélyezett növényvédő szerek köre alaposan megváltozott, és ezzel a termesztők többsége még nincs tisztában. Pénzes Béla olyan sorrendben mutatta be a kártevőket, ahogy azok a tenyészidőben megjelennek.

Jövevények

1983-ban, a káposztafélékkel már akkor is sűrűn beültetett Ócsa határában dohánytripszet találtunk a káposztán is – mondta Pénzes Béla. Az akkor ritkaságszámba menő szakmai újdonság ma már hétköznapi kártevő. A hollandok is felfigyeltek a tripszek által okozott, Magyarországon észlelt kártételre, és egy-két héten belül már Magyarországon tájékozódtak, hogy megtegyék az első lépéseket a kártevő elleni rezisztencia- nemesítésben. Később Franciaországban és Olaszországban is megjelent a dohánytripsz, azóta pedig már az első tripszellenálló fajták is megszülettek a nemesítőműhelyekben. Ma már több tucat ilyen fajtát forgalmaznak a cégek.Másik kérdés az éghajlatváltozás: 1995. és 2005. között több mint tíz olyan, a hazai faunára új rovarfajt írtak le a Rovartani Tanszéken, ami a mediterrán területekről szivárgott fel. Először nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, most viszont már belátják, hogy az éghajlatváltozás hatása a kártevőegyüttesek változásában is megmutatkozik – mondta a Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékének vezetője.

Keresztesvirágúak földibolhái

A helyre vetett káposztánál a kelést követően azonnal megjelennek a keresztesvirágúak földibolhái, hámozgatva a néhány leveles növény leveleit. A palántázott növényeknél nem kell vele számolni. A bőrszöveten keletkezett lyukak klorofillveszteségénél sokkal nagyobb baj, hogy a lyukakon át elpárolog a víz a szövetekből, és az apró növények kiszáradnak. Ha az állomány 10%-a kiszárad, az éppen „elviszi“ a hasznot.
Csapdákkal figyelhető, és mivel kora tavasszal károsít, csak olyan szerek jöhetnek számításba, amik alacsony hőmérsékleten is kifejtik a hatásukat, azaz a piretroidok.

A nyár végén megjelenő keresztesvirágúak földibolhái már csak arra figyelmeztetnek, hogy a következő tavasszal is föl kell készülni a jelenlétükre.Káposztalégy

Ez az állat okozza a legnagyobb gondot a káposzta kártevői közül. Ha a 3-4 leveles káposztát nem védjük meg tőle, akkor akár 30-40%-os kiesésre is számíthatunk. Március elején, közepén kezdődik a rajzása; a gyökérnyakra rakja a tojásait, és a talajban élő lárvái károsítanak. A kiterjedt repcetermesztés miatt a talajok szokatlanul nagy számban tartalmaznak káposztalégy-bábokat. Akkor okoz nagy gondot, ha nincs lehetőség vetésforgóra – például Ócsa környékén. Már a palántanevelőben védekezni kell ellene. Csak az imágók ellen lehet, például piretroidokkal. A palántanevelőben kijuttatott Actara a káposztalégy ellen is hatásos. Először a hímek, majd 5-6 napra rá a nőstények jelennek meg. Tojáscsapdával figyelhetjük; a káposzta gyökérnyaka köré tekert filccsíkba rakja a tojását. A káposztalégy a termesztés első hónapjában okoz gondot, ha ekkor meg tudjuk akadályozni a nyüvek kártételét, akkor nyert ügyünk van – mondta Pénzes Béla.Ormányos, levéltetű, moly

A repceszár-ormányos a káposztaléggyel azonos időben jelenik meg. A káposztalégy elleni érintő hatású rovarölő szer a repceszár-ormányos ellen is hatásos. Sárga színre repül, így az előrejelzésére vízzel telt sárga vödröt használhatunk. Ha késik a káposzta-levéltetű elleni védekezés, akkor hetekre leáll a káposzta növekedése. Csak felszívódó rovarölő szerek jöhetnek számításba. A káposztamoly a káposztatermesztés egyik legelterjedtebb kártevője a világon, Magyarországon azonban egyelőre nem számottevő. Olykor tömegesen jelenik meg, eddig azonban nem okozott nagy kárt. Elképzelhető, hogy az éghajlatváltozással ez is megváltozik.

Káposzta-bagolylepke

Feromoncsapdával figyelve megoldható a védekezés ellene – hallottuk. Két nemzedékéből az első május-júniusban, a második pedig augusztusban rajzik. A fiatal lárva elleni védekezéshez figyeljük a rajzását, így nem kell állandóan permetezni. A nappal a talajon tartózkodó hernyó szerencsére érzékeny a növényvédő szerekre, a második-harmadik lárvaállapottól viszont fénykerülő lesz, behúzódik a káposztafejbe.

Káposztalepke

Pénzes Béla tanácsa szerint a káposztalepke ne okozzon különösebb pánikot, mert nem húzódik be a káposzta fejébe. A kártevő Cotesia glomerata nevű természetes ellensége pedig a szabadban is előfordul és gondoskodik a természetes egyensúly fenntartásáról.

Tripszek

A tripszek ellen nem kémiai védekezéssel kell fellépni, mondta. Több tucat olyan káposztafajta kapható a különböző cégektől, amelyek mérhető tripsz-ellenállósággal rendelkeznek.
A tripszek behatolnak a káposztafejbe és a bőrszövetet felszakítva tápanyagot vesznek föl a levelekből. A káposztafej párával telített belsejében kiváló a hegszövet-képződés, ezért egyetlen kicsi szúrás helyén is óriási heg keletkezik.

Fonálféreg

A káposzta-fonálféregről (Heterodera cruciferae) megtörtént esetet hallottunk: az egyik káposztatermesztő levélben panaszkodott a Rovartani Tanszéknél, hogy általa még sosem tapasztalt mértékben viszszamaradtak a növények a fejlődésben, sőt száradni kezdtek. A fotókból kiderült, hogy a tisztán tartott, gondozott káposztaföldön a növények annak ellenére maradtak komolyan vissza a fejlődésben, hogy a föld feletti növényrészeken látható károsítók közül egyik sem lehetett képes a látható és leírt mértékű kárt okozni. – Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy csakis a föld alatt lehet a baj forrása – mondta Pénzes Béla. És valóban, meg is találták a káposztafonálférget. Nagy kárt okoz, hiszen éppen a hajszálgyökereket fogja vissza a legjobban, amelyekre a kertész a legjobban számít. Ahol ez a kártevő elszaporodik, ott 6-8 évig nem érdemes káposztaféléket termeszteni. Szabadföldön a kémiai védekezésre semmi esély nincs, mondta.

A repce közvetít

A termesztéstechnológia olyan, mint a futballkapu hálója: ha az egyik szálát megmozdítjuk, akkor mozog vele az egész háló. Ha valamelyik technológiai elem – például a tápanyagutánpótlás vagy a termesztés időzítése – megváltozik, az kihat a kártevők populációira is. Sokat változott mostanában a termesztés, és a termesztett növények aránya is – hívta fel a figyelmet Pénzes Béla. Kétszázezer hektáron termesztenek ma repcét Magyarországon – mondta –, ez súlyos növény-egészségügyi következmény a káposztatermelőknek is. A repce és a káposzta kártevői szinte teljes egészében megegyeznek. Nem csoda, ha a repcének köszönhetően a káposzta-kártevők országszerte elterjednek.

http://gazdakor.szie.hu/novenyvedelem/kaposzta-kartevok