Mit kell tudni a kányazsomborról (Alliaria petiolata)?

Mit kell tudni a kányazsomborról?

A kanadai Brit Columbiában (BC) hat, Észak Oklahomában négy, illetve a Lower Mainland régióban két fertőzés ismeretes. Ontario térségében a kányazsombor fertőzések igen sűrűek, a növény gyors terjedése miatt. Brit Columbiában a kányazsombor fertőzés nem ennyire súlyos. A növény az árnyékos helyeket és a tápanyagban gazdag földet szereti, főképp erdőkben és fás patakpartok mentén fordul elő.

A kányazsombor jellegzetességei

A kányazsombor kétnyári sötétzöld levelű, vese alakú növény, ami az első évben tőrózsa marad. A második évben a növény 30 -120 cm hosszú szárat növeszt, a száron pedig háromszögű élesen recézett levelek alakulnak ki. Május végén apró, csokrokba tömörült, négyszirmú fehér virágok jelennek meg a szárak végein, illetve egyes levélelágazásoknál. A növény apró, fekete magvai egy egysoros hüvelyben helyezkednek el a virág belsejében. A hüvelyek mérete 2,5 és 6 cm között váltakozik.

A kányazsombor szaporodása

A kányazsombor magok által szaporodik, ezek csupán a második év után képződnek. Minden növény több száz magot terem, amelyek az állatoknak és az emberi tevékenységeknek köszönhetően nagy területeken sikeresen szét is szóródik. A kányazsombor virágának beporzása kétféleképpen történhet: vagy rovarok, vagy önbeporzás által. Az önbeporzás során a magvak az eredeti növénnyel azonos növényeket hoznak létre, tehát a kányazsombor hamar benő egy területet.

Környezet

A kányazsombor főleg árnyékos helyeken nő, de olykor napsütötte területen is előfordulhat. Leggyakrabban erdős területeken él, de vízparton vagy útszéleken is találkozni vele. A növény a nedves talajt kedveli, de nem bírja a savas talajt. Leggyakrabban a felbolygatott földet népesítik be.

A kányazsombor veszélyei

A kányazsombor, kora tavasszal hajt ki, és elárasztja a világos, nedves erdős részeket, felemésztve a talajban levő tápanyagot. Komoly veszélyt jelent számos területre, mert képes elfojtani más, őshonos fűnemű fajokat.