Hogyan védjük meg fáinkat a levélaknázóktól?

Fontos tudnivalók a fákat támadó levélaknázómolyról

Levelek: A fiatal lárvák hosszúkás aknaszerű nyomokat hagynak a levélen, ezek a rágásnyomok a levél alsó részén láthatóak. A nagyobb lárvák már a levél felületét is megrágják, apró sátorformájú aknákat vájva. A harmadik generációjú lárvák levélhullást okozhatnak, ez augusztusban következhet be, különösen, ha a fákat más betegségek is sújtják. A korai levélhullás leggyakrabban csemetéknél és fiatal fáknál fordul elő.

Gyümölcs: Noha a lárvák nem támadják meg a gyümölcsöket, mégis befolyásolhatják fejlődésüket a leveleken okozott károk miatt, viszont csupán a nagyon-nagy mennyiségű levélaknázó fertőzés befolyásolhatja a gyümölcsök minőségét és méretét. A levélaknázók korai gyümölcshullást okozhatnak, emellett a gyümölcsökön égési sebek jelenhetnek meg, és csökkenhet a hajtások száma is. Mivel egyes vegyszerek is ezt a hatást keltik, nem írhatjuk mindig a levélaknázók számlájára az ilyenfajta károsodást.

Hogyan ismerhetjük fel a levélaknázókat?

• Fanedvet kiszívó lárva: Ez a lárva fehér színű, lapos, V alakzatú, láb nélküli rovar, amelynek a mérete 1-2,25 mm között van.
• Szövetevő lárva: Fehér vagy sárga, henger alakú, apró lábai vannak és 2,5-4,5 mm hosszú.
• Báb: Színe váltakozó rendszerint sárga vagy sötétbarna, az egyik vége csúcsos.
• Érett egyed: 3-5 mm hosszú molylepke aranyos-bronz színű szárnyakkal.

A levélaknázó molyok életciklusa

A bábok a száraz levelek belsejében vagy a gyümölcsös talaján vészelik át a telet. A felnőtt molyok az alma virágzása előtt jelennek meg. A nőstények a levelek alsó felére teszik le a petéiket, amelyek kikelve behatolnak a levelekbe, és bábosodásukig a levélaknákban táplálkoznak. Évente körülbelül 2-3 levélaknázó generáció fejlődik ki.

Megfigyelésük és szabályozásuk

A megfigyelés által felbecsülhető a levelek felületén látszó aknák száma, illetve a más paraziták által meggyilkolt levélaknázók száma is.

Biológiai szabályozás: A parazita darazsak, amelyek pusztítják a levélaknázókat, velük egyidejűleg terjednek el. Általában 1-2 évnek kell eltelnie, ameddig ezek a darazsak hatékonyan szabályozni tudják a levélaknázók számát. Az első generációs levélaknázók 30 százalékát a parazita darazsaknak kellene elpusztítaniuk.

Kémiai szabályozás: A darazsak megakadályozzák, hogy a levélaknázók károkat okozzanak a növekedési időszakban. Ennek ellenére, a harmadik generációjú levélaknázók megjelenése augusztusban okozhat némi gondot. A levélaknázók és a rajtuk élősködő darazsak ellenállnak az olyan szerves foszfát tartalmú rovarölő szerekre, mint a Diazinon, az Imidan, a Guthion és a Sniper. Egyes gyümölcsösökben piretroidokkal próbálták szabályozni a levélaknázók számát, ez viszont olyan rovarok kiirtásához vezetett, amelyek elpusztíthatták volna a levélaknázókat, így ezek elszaporodtak.

Ha a levélaknázó lárvák száma nagyon elszaporodik az Admire, az Alias, az Assail, az Agri-Mek vagy az Altacore, illetve a Delegate használata ajánlott. Ha a lárvák száma nem csökken, végezzünk egy második permetezést is. Alternatívaként az első generációjú lárvák kikelése előtt a fák bepermetezhetőek Confirmmal vagy Intrepiddel.

Az Admire, az Alias, és az Assail azonos vegyszer csoportba tartozik, ezért az Agri-Mekkel, az Altacorral, illetve a Delegattel kell felváltanunk a használatukat az esetleges ellenállás elkerülése végett. Az Alias, az Assail, és az Admire vegyszereket a kártevőktől függetlenül (almamoly, levéltetvek, mezei kabócák és levélaknázók) évszakonként csupán kétszer használjuk az esetleges atkák elszaporodásának elkerülése végett. Az Assailt főképp a molyok petézésének korszakában ajánlott használni.