Aki másnak vermet ás-avagy amit a vermelésről tudni kell

Hová tegyük a vermet?

A vermet olyan sík területen helyezzük el, ahol a csapadékvíz nem gyűlik össze, és a talajvíz sincs magasan. Ideális erre a célra egy árnyékos helyet választani. Lehet például az épület északi oldala, mert meleg ősz illetve tavasz esetén sem melegszik fel a bontás előtt a verem.

A föld felszíne feletti vermelési módot  főleg rövid ideig tartó tároláshoz alkalmazzák. Hátránya, hogy a vermelő belsejének hőmérsékletét a külső hőmérséklet erősen befolyásolja: télen lehűl, tavasszal gyorsan felmelegszik, szellős, ezért ezért például a szőlő vessző vízleadása gyorsabb, mint a föld alatti veremben.

Prizma vázlata

A verem elkészítése:

Terítsünk a földre kb 15 cm-es rétegű nedves, steril homokot. Erre helyezhetjük a növényeket. Majd a végén 20-31 cm szalmaburával fedjük le. Erre ugyanilyen vastagon földtakaró kerüljön. 3-4 méterenként helyezzünk el szalma, venyige, vagy nád szellőzőkürtöket a földréteg alatt.

Föld színe alatti vermelés

Vermelőárkot vagy vermelőgödröt készítünk.

Verem készítése

A vermelőárok, kb 60 cm mély, 80-150 cm széles, a vermelőgödör 80-120 cm mély, 130-150 cm széles, s mindkettő tetszőleges (20-50m) hosszúságú.

Az árok különösen a gödör fenekén annak a középső részén egy hosszanti, ásónyom szélességű és mélységű árkot ásunk a beszivárgó csapadékvíz elvezetésére és emésztésére.

A vermelőárokba és gödörbe is vermelhetünk rétegező közeggel és anáélkül is. A rétegező közeg nélküli vermelésnél 20-30 cm vastag szalmatakarót teszünk a feldésnek, majd 20-30 cm vastag földréteget borítunk rá. Rétegzéses vermelésnél a rétegzésre kiválóan alkalmas a homok, a porhanyós, laza föld, a tőzegkorpa.. Ezekkel szembeni elsődleges követelmény azonban a tisztaságuk, pontosabban a csíramentességük. A homok is lehet folyami-vagy bányahomok. A tőzegkorpa nagyon jó vermelőanyag, mert csíramentes, jól tartja a nedvességet.

A rétegezőanyagot-ha szükséges- felhasználás előtt be kell nedvesíteni. Víztartalma legyen a specifikus  telítési mennyiség (a vízkapacitás) 40-50%-a. A folyami homok kívánatos nedvességtartalma 7-9 súlyszázalék. Télen a tároló bezárása és lehülése után az árkok és gödrök tetőzetét még fedjük le náddal vagy szalmával.

Fedett vermelő

Előnye a szabadban vermeléssel szemben, hogy bármilyen időben végethetjük a vermelést. A fedett vermelőt süllyesztve a föld felszínére építjük téglából, vagy betonból, mivel a földbe ásott árok vagy gödör fala beomlik. A vermelés technikája itt is ugyanaz, mint a szabadföldi vermelésé, a különbség csak annyi, hogy hogy a rétegzőközeg nedvessége itt fokozottabb figyelmet kíván. A megrakott és lefedett tárolót szalmával, falevéllel, tőzeggel úgy kell letakarni, hogy a vermelőhomok nedvességtartalma a tárolás ideje alatt változatlan tudjon maradni.  Fedett vermelőben különösen ügyelni kell arra, hogy egerek ne telepedjenek meg benne.

Zárt vermelő

Mind a szabadföldoi, mind pedig a fedett vermelőnél jobb, mevel a tárolás ideje alatt a vermelőközeg és a vermelt növények állapota figyelemmel kísérhető. A kiszáradó vermelőanyagot nedvesíthetjük, ha szőlővesszőt vermelünk, annak állapota nyomon követhető, a már télen kezdődő szaporítási munkákhoz
(oltás, rügydugványozás) is könnyen kiszedhetők a vesszők. Zárt vermelőnek alkalmasak az egyéb célra is használt zárt épületek, helyiségek, pincék. Az a fontos, hogy a hőmérséklet -1 és + 8 celsius fok között maradjon és a 80-95% relatív páratartalom legyen meg a tárolás ideje alatt. A zárt vermelőt a vermelés elkezdése előtt ajánlatos kitisztítani, formalinos, vagy kénes kezelést alkalmazni. Vermelés után a vermelőanyagot folyamatosan nedvesen kell tartani.  A tárolóhelyiséget ajánlatos kéthetetnte kénezni.

Vermelés