Levélaknázómoly
Ha kacskaringós járatokat fedezünk fel a kertünkben virító harangláb (Aquilegia caerulea) levelein, akkor okkal gyanakodhatunk a levélaknázó moly megtelepedésére. Lássuk, mit kell tudnunk róla... 

Az apró molylepke ugyan jelentős kárt tesz a levelekben, eltorzítja és csúfítja a lombot, ennek ellenére nem veszélyezteti a növény életét.

A levél bőrszövete alatt futó tekervényes alagutakat a molylepke lárvája vájja. A lepke tavasszal a levelek fonákjára rakja tojásait, és ezekből fejlődnek később a károsító lárvák. A lárvák pár nap alatt kikelnek a tojásokból és elkezdik keresztülfúrni magukat a levélen, miközben a zsenge szövetekből táplálkoznak.

 

 

Még a harangláb virágzása közben érdemes elkezdenünk a levélaknázó moly elleni védekezést.

Hogy megszabaduljunk a leveleket pusztító hívatlan vendégtől, messük le a fertőzött lombot és dobjuk ki a kukába. Semmiképp ne a komposztra tegyük, mert a lárva ott akár át is telelhet, és jövőre újra megfertőzheti a növényt. Ha a harangláb elvirágzott, vágjuk vissza a szárát a talaj szintjétől 2-3 cm-re: az újonnan növő hajtások és levelek az idén már fertőzésmentesek maradnak.

 

 

A levélaknázó moly felnőtt egyedei közvetlenül a talaj szintje alatt vészelik át a telet

 

Érdemes ősszel minden lehullott levelet összegereblyéznünk, és más földön fekvő esetleges rejtekhelyeket is felszámolnunk, hogy sehol ne húzódhassanak meg a kártevők. Az ágyások felszínének késő őszi átforgatásával lehetőséget adunk az éhes madaraknak, hogy összeszedjék a telelni készülő rovarokat.

 

Bálint  András

értékelés