Miért csíp a pirospaprika?

Kedvenc fűszernövényünk a pirospaprika

Érthető, hogy hungarikum, hisz ha valamiben, hát a pirospaprikában nagyhatalom vagyunk!

Pedig a fűszerpaprika a dohánnyal és a paradicsommal együtt Amerikából érkezett hozzánk. A paprikát mi, magyarok tettük híressé, bár e növény nem őshonos nálunk. A paprika elnevezés tőlünk származik, bár eredője a szerb "papar" (bors) szó.

Egy kis paprika történelem

A magyar kertészek nemesítették kedvenc fűszernövényüket, aminek eredményeként számos változatát sikerült kitenyészteni. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert pedig a paprika segítségével fedezte fel a C-vitamint.

Mindezek ellenére a paprika csak a XVII. században jutott el Magyarországra. Egy legenda szerint egy magyar szolgálólány csente el a "török bors" magvait a budai Mehmed pasa kertjéből.

A törökök, akik szintén kedvelték a tüzes aromájú termést, a spanyolok vagy a portugálok közvetítésével ismerkedtek meg vele a XVI. vagy XVII. században.

Ők is Amerika felfedezésének és az indiánoknak köszönhetik a jeles fűszer- és zöldségnövényt. Kolombusz Kristóf az aztékok által chilinek nevezett fűszernövényt először 1493. január 15-én ízlelte meg Haiti szigetén.

Hajóorvosa megtartott néhány magot, majd azokat visszavitte magával Európába, ahol a paprika kiválóan termett a forró spanyol napon. A világ legcsípősebb fűszerpaprikáját Afrikában termesztik.

A trópusi klímájú Dél-Amerikában emberemlékezet óta - régészeti leletek szerint legkevesebb 7000 éve - termesztik az őslakók a paprikát, de leginkább csak tartósításra használták. A benne található kapszaicin miatt előszeretettel használják kozmetikai kezelések során. Serkenti a bőr vérellátását, ezáltal feszesíti és simává varázsolja azt. Gyógyító hatása még, hogy elhajtja a bélparazitákat és serkenti a gyomornedvek elválasztását, ami a szénhidráttartalmú ételek könnyebb emésztését segíti elő.

Eleinte tartósításra használták

Az erős aroma hatására beindul a verejtékezés is, elpárolgása pedig kellemesen hűsíti a testet. A kellemetlen csípős inger az agyban fájdalomcsillapító hatású endorfinok termelődését idézik elő, ami boldogságérzeteket kelt. Sokan, a - Finn nép különösen - valósággal a csípős ételek szerelmeseivé váltak.Európában a paprikából készült "Tinctura capsici" kiváló fájdalomcsillapító reumás testrészekbe dörzsölve. Újabb kutatások szerint a paprika fogyasztása által mérhetően csökken a vér koleszterinszintje, segíti a szív működését, sőt jótékony hatással van a hangulatunkra.

A paprika körbevesz

„Mindennapi paprikánkat add meg nekünk ma"- alapon, szinte minden főételünkbe és levesünkbe belefőzzük.

Egyértelműen a legnagyobb előszeretettel használt fűszerünk. Igazi magyar étel paprika nélkül olyan lenne, mint az autó kerék nélkül. Ezért érdemes tudni, hogyan bánjunk jól vele a főzés során. Forró zsiradékba csak nagyon szapora kevergetések közepette tegyük, máskülönben megég és keserű lesz, valamint megbarnul, így nem tud kioldódni mélyvörös színe. A méretéhez képest igen csípős fajtát pedig csak ízesítésre kínáljuk, mert ha belekerül az ételbe, nem biztos, hogy kérnek repetát a vendégeink.

A pirospaprika termesztése

Szereti a meleget, a fagyra pedig elég érzékeny, ezért termesztésére a hazánk déli vidékei a legideálisabbak. Házi termesztésnél, amikor a paprika megérett, hosszú füzérekbe fűzik és kiakasztják a ház, vagy a lakás napfényes területére. Amikor kiszáradt, megőrlik és már kész is a finom fűszer. A „különleges" felirattal ellátott a legfinomabb őrlésű, élénkpiros színű, ezt használjuk, ha tüzes fényű ételeket kívánunk az asztalra.

Erős Pistától Édes Annáig

A csemegepaprika és az édes - nemes paprika nem csípős, a félédesnek már van egy arcpirosító hatása, a rózsapaprika a szánkat is pirosítja és ez az érzés egészen kitolható a „kétszercsípős" erős paprikáig.

Ez már csak önjelölt hősöknek és ínyenceknek ajánlott.