Nem kelt ki a vetőmag? Mire figyeljünk idén?

A tavasz közeledtével egyre többen vágnak bele a kertészkedésbe, hogy a jó idő mellett a színpompás virágok látványát is élvezhessék majd. Éppen ezért különösen kellemetlen, amikor a megvásárolt vetőmag végül mégsem hozza a várt eredményt.

A forgalomba hozott kistasakos-, úgynevezett hobbi virág- és zöldségmagok minőségi követelményeit jogszabályok írják elő. A vetőmagvaktól elvárható a tisztaság, a megfelelő csírázóképesség és a károsítóktól való mentesség. Fontos a faj- és fajtaazonosság, amely a tasakon feltüntetett névnek való megfelelést jelenti. Ezen kívül a vetőmagnak genetikai értékeit tekintve is homogénnek kell lennie.

A tasakon fel kell tüntetni az alábbi alapvető termékinformációkat:

• Ezek közé tartozik a dísz/zöldségnövény magyar és tudományos neve, valamint a fajta neve, amelyek általában egy élethű, színes fotó mellett találhatóak.

• Szintén kötelező ráírni a csomagolásra a vetőmag forgalmazóját,
• a tétel egyedi megkülönböztető jelzését (ún. LOT szám, fémzárszám),
• valamint a tömegére vagy mennyiségére (gramm vagy darab) vonatkozó adatokat.

A forgalmazók fel szokták tüntetni a vetőmagvak minősítési és lejárati időpontját is, bár ez a hobbi virágmagvakon nem kötelező. A lejárati idő feltüntetése azonban a forgalmazóra nézve kötelezettséget jelent, lejáraton túli vetőmag nem hozható forgalomba.

Vetőmagot csak olyan csomagolóanyagban szabad forgalomba hozni, amely biztosítja a minőség megóvását, és amelyből a csomagolóanyag megsértése nélkül nem lehet kivenni vagy kicserélni a magot.

Mit jelent a csírázóképesség?

A vetőmagvak legfontosabb értékjelző tulajdonsága a százalékban kifejezett csírázóképesség, amely megmutatja, hogy a tasakban található vetőmagok hány százalékának a kifejlődésére számíthatunk. A csírázási százalékot a hobbi vetőmagvaknál nem kötelező a tasakon feltüntetni. A vásárlók a fontosabb egynyári dísznövény fajok jogszabály szerinti minimális csírázóképességéről tájékozódhatnak a NÉBIH honlapján.

A csírázási százalék faj- és fajtafüggő, de függ a betakarítástól (minősítéstől) eltelt időtől, illetve a tárolási körülményektől is. A vetőmagok csírázóképessége egy idő után fokozatosan romlik, hiszen élő anyagról van szó. A tasakon feltüntetett minősítési és lejárati idő adhat támpontot arra, hogy hol tarthat ez a romlási folyamat. Általánosan elmondható, hogy a minősítési időhöz közeli vetőmagvak csírázóképessége a jobb.

A csírázóképesség megőrzésében számít a csomagolóanyag minősége is. Az úgynevezett csíramegőrző csomagolás (alumínium tasak) jobban védi a vetőmagokat az esetleges helytelen tárolás káros következményeitől.

A minőségi hibákat jelentsük a Nébih felé

A hobbi virágmagvakat árusító kereskedelmi egységekben a járási hivatalok és a NÉBIH munkatársai rendszeresen végeznek kockázatértékelésen alapuló, szúrópróba szerű ellenőrzéseket. A felügyelők vizsgálják a fenti követelmények meglétén túl a vetőmagvak regisztrált forgalmazótól való származását, valamint mintát vesznek a csírázóképesség laboratóriumi ellenőrzéséhez. A NÉBIH időszakonként egy-egy kijelölt faj kitermesztéses utóellenőrzését is elvégzi, amelynek során a laboratóriumi csírázóképesség-vizsgálat mellett a fajtaazonosságot és a homogenitást ellenőrzi. Az eredmények elérhetők a hivatal honlapján.A növénytermesztési hatóságok a jogszabályt sértő forgalmazókkal szemben eljárást indítanak, és minőségvédelmi bírságot szabnak ki.

Bár a kiskereskedelemben vásárolt kistasakos vetőmagvak nem sorolhatók a nagy értékű termékek közé, mégis fontos, hogy a kertészkedők ne hagyják szó nélkül, ha problémát tapasztalnak. A minőségi hibát jelezhetik írásban a növénytermesztési hatáskörében eljáró járási hivataloknál, illetve a NÉBIH ügyfélszolgálati felületén (ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu). Az eset kivizsgálásához célszerű bizonyítékot is csatolni, ez lehet egy számla, az eredeti tasak, illetve fénykép a tapasztalt problémáról.

Itt vannak a legjobb hazai vetőmagok>>