Mulcsozhatunk avarral és szalmával is

Avar és avarkomposzt

Az avar a legfontosabb mulcsanyag a kertben, mivel rendszerint sok van belőle, nem kell szállítani és aprítani, így ökológiai szempontból előnyösebb, mint a kertészeti boltokban vásárolt anyagok. Puha és gyorsan elbomlik. A különböző fák és bokrok alatt a kertekben kevert avar képződik, amelynek szén-nitrogén aránya kb. 50:1.

Az avarral történő mulcsozás teremt leginkább az erdőre jellemző körülményeket. Ősszel a leveleket védőrétegként egyszerűen a fák és bokrok alatt hagyhatjuk télire. Tavaszra a bomlás általában olyan előrehaladott állapotban van, hogy a levelek és a korhadó avar a fák alatt maradhat. A gyepről azonban gereblyézzük le a leveleket, különben bepenészesedhet a fű. Mulcsozáshoz sosem szabad az avart önmagában felhasználni, mivel vízzel érintkezve tömören összeállhat, és penész keletkezhet alatta. A gázcsere csökken és a talaj szabályosan megfullad a mulcs alatt. Ezt megelőzhetjük, ha száraz, levegős anyagokkal (szalma és kéreg) keverjük össze az avart.

Avarégetés helyett komposztáljunk!

Mulcsozás avarral

Mulcsozás és tápanyagutánpótlás avarkomposzttal

Az avart komposztálni is lehet, adott esetben földet és meszet kell hozzáadni, ami meggyorsítja a korhadást.

Figyelem! A rododendronokhoz és azáleákhoz használt komposzt nem tartalmazhat meszet. A málna, a ribizli, a földiszeder, a szamóca és az egres azonban szereti a meszes, enyhén savanyú humuszt. Az avarkomposzt már néhány hét múlva alkalmas fás szárú és évelő növények mulcsozására.

Ha a veteményeskerthez akarjuk felhasználni, teljesen komposztálni kell az avart, mert a cseranyagok gátolják a csírázást. Egy-két év múlva kész a komposzt, és az egész kertben kitűnően hasznosíthatjuk virágföldként. Ez a föld a közepes tápanyagigényű növények (hagyma vagy répa) trágyázására is alkalmas. A nagy tápanyagigényű növényekhez, pl. káposzta és pünkösdi rózsa vagy szarkaláb, keverés nélkül nem megfelelő.

Az avart komposztálni is lehet

Tudtad, hogy a diólevél is komposztálható?>>

Szalma

A szalma mezőgazdasági üzemekben keletkezik és gyakran gond nélkül beszerezhető. A gabonák szalmájának nagyon nagy a szén-nitrogén aránya, gabonafajtától függően 550:1-100:1. Ezért csak nehezen bomlik el, és megköti a nitrogént. Ezenfelül a szalmában alig van tápanyag, így csekély a közvetlen trágyázó hatása a kultúrnövényekre. Ráadásul, ha a hagyományos mezőgazdálkodásból származó szalmát használunk mulcsozáshoz, a szántóföldről növényvédő és rovarirtó szerek maradványait vihetjük be a kertünkbe.

Gabonatermesztés során pl. a gabonák stabilitását növelő szárrövidítőket alkalmaznak. Ezek gátolják a növények növekedését, amitől rövid és zömök lesz a száruk. Mivel ezek klórtartalmú anyagok, a klórkötések nem bomlanak le, kerti növényeink növekedésében zavart okozhatnak. Az árpát - mivel a szára eredetileg is rövid - nem, a tritikálét, a rozsot és a zabot pedig nem mindig kezelik szárrövidítóvel - ezért meg kell kérdezni a gazdát, hogy milyen szalmáról van szó, és használ-e szárrövidító szereket. A legjobb, ha kizárólag ökológiai gazdálkodásból (ahol a gabonák termesztése során nem alkalmaznak szárrövidítő szereket) származó szalmával dolgozunk. A szalma további hátránya, hogy gyakran gyommagvak találhatók benne (különösen az ökológiai gazdálkodásból származó szalmában), amelyek kihajtanak a kertben, így kerülhet be a kertbe pl. a bogáncs és a tarackbúza.

Mulcsozzunk szalmával

A mulcs legnagyobb előnye, hogy levegős szerkezetének köszönhetően alkalmas a fű, a zöldséghulladék vagy a trágya lazítására.

A permakultúrás termesztés esetén gyakran alkalmaznak szalmatakarást.

Mulcsozás szalmával

A szalmát különböző méretű bálákban lehet kapni: vannak körbálák, amelyeket nem lehet gépek nélkül szállítani, és vannak kisebb bálák, amelyeket termelő és értékesítő szövetkezetektől és a gazdáktól vehetünk meg. A bálákat műanyag vagy szizál-madzagokkal kötik össze, amelyek nem kerülhetnek a komposztba, mivel nem bomlanak le (műanyag madzag), vagy olajjal vannak átitatva (szizál). Emellett malomüzemekben szecskázott szalmát vagy pelyvát is lehet kapni, amelyet könnyebb kiszórni és kapálni is lehet alatta. A szalmát bármelyik évszakban, akár 20 cm vastagon is kihordhatjuk a területre. Ha csak szalmát használunk a mulcsozáshoz, meglehetősen vastagon kell felvinni. Mivel levegős és laza, ha túl vékonyan visszük fel, akkor fény éri a talajt és a gyommagvak kicsíráznak.

Téli védelem szalmával

A szalmának nagyobb a tápanyagtartalma, és a bomlás is felgyorsul, ha - miután az ágyáson szétszórtuk - csalánlével locsoljuk meg. A komposztlé (két lapát komposztot oldjunk fel 10 L vízben) is alkalmas lehet erre. A szalma, néhány kedvezőtlen tulajdonsága ellenére fontos mulcsalapanyag, mivel nagy mennyiségben áll rendelkezésre, és jól lehet más anyagokkal is kombinálni.

Forrás: Mulcsozás