Magyarország talajtípusai

A legtöbb fűszernövény a jó szerkezetű, megfelelő tápanyagtartalmú talajokat kedveli, de a legfontosabb, hogy jó vízáteresztő képességű legyen, mert a fűszernövények zöme nehezen viseli el a pangó vizet.

Magyarország talajtípusai

Homoktalaj

A homoktalaj jó levegő- és vízáteresztő képességű, hamar felmelegszik, de ugyanolyan gyorsan le is hűl és kiszárad. Tápanyagban szegény és gyenge a tápanyag megkötő képessége. Előnye, hogy kézi eszközökkel is könnyen megmunkálható. Ennél a típusnál a legfontosabb a szerves anyag és a humusztartalom növelése, amelyet komposzt vagy szerves trágya hozzáadásával érhetünk el. Meszes homoktalajok találhatók legnagyobb mértékben a Duna-Tisza közén, míg savanyú homoktalaj a Nyírségben.

Nem mindegy, hogy milyen növényt milyen talajba ültetünk

Agyagtalaj

Az agyagtalaj nagyon kötött, a levegőt és a vizet nehezen engedi át, lassan melegszik fel. Tartósan meleg időjárás esetén rögösödik, csapadékos időben pedig összetapad. Jó tápanyagmegkötő képessége van, de elég nehéz a megművelése. Fellazítása komoly munkát jelenthet. Homok vagy komposzt bedolgozásával tudjuk a szerkezetét javítani. Nagy agyagtartalmú talajok elsősorban a Délkelet-Alföldön és a Kisalföldön fordulnak elő. Agyagbemosódásos barna erdőtalaj leginkább Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas megyében található.

Vályogtalaj

Humuszban gazdag talajtípus, amely jó hő- víz- és levegőgazdálkodású, tápanyagmegkötő képessége is megfelelő. Hazánkban gyakran meszet is tartalmaz.

Többféle típusa ismert: a könnyű, homokos vályogtalajtól a nehéz, agyagos vályogtalajig. A humuszban gazdag vályogtalaj az ujjaink között könnyű morzsákra esik szét.  Termékenységét komposzt, szerves trágya beforgatásával, vetésforgó alkalmazásával és talajtakarással is javíthatjuk. Ilyen talajtípust találhatunk pl. Badacsonyban, a Velencei-hegység déli lejtőin vagy a Sió és Duna közötti területen.

A humuszban gazdag vályogtalaj az ujjaink között könnyű morzsákra esik szét

Öntéstalaj

Ártéri lerakódásokon kialakuló talaj. Az áradások miatt gyakran megszakadnak a talajkép-ződési folyamatok, így nem tagolódik szintekre. Típusai: nyers öntéstalaj és humuszos öntéstalaj. A nyers öntéstalaj humusztartalma kisebb, mint 1 %. Vízgazdálkodásuk általában jó, tápanyagtartalmuk közepes. A humuszos öntéstalaj humusztartalma valamivel nagyobb (1-2 %), a humuszos réteg pedig 20-40 cm vastag. Ilyen a talaj a Zagyva folyó mentén.

Láptalaj

Szerves maradványokból felépülő talajtípus. Nagy a víztartalma, savanyú és tápanyagban szegény talaj. Javításához meszet, komposztot, szerves trágyát és homokot használjunk fel. Hazánkban ritkán fordul elő, ilyen talaj található a Kis-Balatonnál vagy a Fejér megyei Sárréten.

Humusz

A talaj termékenységének legfontosabb meghatározója a talajban található humusz, és ennek minősége, valamint mennyisége. A humusz javítja a talaj szerkezetét és tápanyagot ad. A humusz nem állandó anyag, hanem folyamatosan változik, alakul a talajban, a talajlakó élőlények alakítják át. A talajunk humusztartalmát folyamatosan szinten tudjuk tartani mulcsozással, trágyázással vagy zöldtrágyanövényekkel.

Forrás: Fűszerkert