A kert komposztálása és trágyázása - 4. rész

Mire vigyázzunk trágyázáskor!

Ha friss trágyát használunk (mely nem érlelődött 60 napnál tovább) a kertben, fennáll annak a veszélye, hogy betegségeket okozó paraziták támadják meg a zöldségeket. Ennek a kockázata sokkal nagyobb a retek vagy a sárgarépához hasonló gumós növények esetében, valamint a salátához hasonló leveles zöldségeknél, melyeknek az elfogyasztható része érintkezésbe kerül a talajjal. Gondos mosásuk és/vagy hámozásuk által eltávolíthatjuk a legtöbb betegségért felelős kórokozót. Még hatékonyabb, ha jól megfőzzük őket.

A növények megbetegedésének csökkentése érdekében a következő óvintézkedéseket ajánljuk:

• A trágyát legalább 60 nappal a főzés nélkül fogyasztásra kerülő zöldségek betakarítása előtt alkalmazzuk. Ha mégis 60 napon belül akarunk trágyázni, csak jól megérett vagy komposztált trágyával tegyük.
• Soha ne alkalmazzunk friss trágyát a kert beültetését követően.
• Alaposan mossuk meg a nyers zöldségeket fogyasztás előtt.
• Ne szórjunk macska-, kutya- vagy sertéstrágyát a kertbe vagy a komposzt halomba, mert a bennük található paraziták lehet, hogy életben maradnak és megfertőzhetik az embereket.

Gyakran alkalmazott műtrágyák

A műtrágyák gyorsan lebomlanak, hogy kielégítsék a növények különleges tápanyag igényeit. A szerves trágyáknak több időre van szükségük, hogy a növények által igényelt egyszerű kémiai anyagokra bomoljanak. Ezekkel általában biztonságosabban táplálhatjuk a növényeinket, hiszen ritkán „égeti” ki őket. De ha előfordult, hogy valaki túl sok szervetlen trágyával szórta be a növényt, az tudja, mennyi kárt képes rövid idő alatt tenni az egy helyrealkalmazott tápanyagok koncentrációjának mennyisége által. A szervetlen műtrágyákat nagy óvatossággal kezeljük és olvassuk el a csomagoláson található utasításokat.

• Haltrágya: Nagyon jó műtrágya, de kellemetlen szaga van. Viszont nitrogénban és foszforban gazdag.
• Ammónium-szulfát: Ez egy remek hidrogénforrást biztosító, oldódó só. Használatával legyünk óvatosak, mert elősegítheti a növények túlzott növekedését, ennek következtében gyengék, nyurgák és betegségre hajlamosak lesznek.
• Ammónium-nitrát: Nagyon hasznos a talaj savasságának a növeléséhez.
• Nitrát-kréta: Az ammónium-nitrát és a mészkő keveréke. Semlegesíti a savas talajokat.
• Kalcium-cianid: Ez egy olyan nitrogénforrás, amely segít a talaj savtalanításában. Óvatosan kell alkalmazni, mert elpusztíthatja a fiatal növényeket.

• Foszfát kövek: Egy természetben előforduló anyag, amely nem oldódik vízben. Hasznos a szerves anyagokban gazdag talajok esetében, de nem bomlanak le és kiváló hatással vannak a homokos vagy semleges talajokba ültetett növényekre – katalizálja a savas talajokat. Nagyon kevésnek is sokáig van hatása.
• Magnézium-foszfát: Elősegíti a növény leveleinek klorofill-termelését, amelyre nagy szükség van az egészséges növények növekedéséhez.
• Szuperfoszfát: Részben vízben oldódó.
• Kálium: Lényeges eleme a homokban hiányos talajoknak.
• Kalcium: Nagyon fontos kiegészítője a legtöbb növénynek. Ez a mészként is ismert anyag, segít semlegesíteni a savas talajok savasságát, és lehetővé teszi azoknak a növényi tápanyagoknak a kibocsátását, amelyek egyébként a talajban maradnak és a növények nem tudnak hozzájuk jutni.