Diólevél: égessük vagy komposztáljuk?

Bizonyára sokan találkoztak már az őszi levélégetés kellemetlen jelenségével, mellyel nem csak a környezetet szennyezük, hanem hasznos szerves anyagot pazarlunk el. A komposztálással a kertes házaknál keletkező "felesleges" növényi részeket (levágott fű, lomb, gallyak stb.) egyszerűen hasznosíthatjuk.

A káros égetés csúcspontja október közepétől kezdődik, mikor egyik-napról a másikra lepotyog az összes diólevél. Sokan nem merik lombját a komposztba tenni, sőt a kertjükből is száműznék, mert allelokemikáliákat, azaz a növény fejlődését gátoló vegyületeket tartalmaz.

Mi az igazság?

A friss diólevél és a diófa gyökerei olyan anyagokat termelnek, amely valóban kedvezőtlenül hat a csírázásra, ezért is kopár minden diófa aljnövényzete.

4 havi komposztálás után (egy téli időszak) a kedvezőtlen hatás csak akkor mutatkozik meg, ha csak diólevelet komposztálunk, vegyes lombnál már nem mérhető a különbség. Viszont, ilyen friss komposztot ritkán használunk, mivel még nem érett meg a kijuttatásra.

9 hónap komposztálás alatt a diólevél káros anyagai teljesen lebomlanak, a belőle készült komposzt nyugodtan kijuttatható a veteményesbe. Nem hogy káros hatása lenne, 9 hónap érlelés után kedvezően hat a növények fejlődésére!

Tűzelés helyett tehát komposztáljuk inkább a diólevelet is!