Permakultúrában használatos növények

Permakultúrában használatos növények
A permakultúrában használatos növényeknek nincs botanikai meghatározásuk vagy megnevezésük. Amikor a permakultúrában használatos növényekről beszélünk, azokra a növényekre gondolunk, amelyek népszerűek a permakultúra tervezésben, mert elősegítik a fenntartható kert kialakítását.

Milyen jellegzetességeik vannak a permakultúrában használatos növényeknek?

 

Ezek a növények segítenek megteremteni egy olyan kertet, amelynek kevés külső forrásra van szüksége, amely fenntartja önmagát, és igazából minket is. A paradicsomok minden kertben népszerűek, beleértve a permakultúrás kerteket is, de attól még nem neveznénk tipikus permakultúrában használatos növényeknek.

A permakultúrában használatos növények inkább hasznos évelők, gyakran többféle felhasználási lehetőséggel, olyan növények, amelyek gazdagítják a talajt, és fenntartják a kertünk egészségét és stabilitását. Ezen kívül ezek a növények lehetnek szokatlan ehető, gyógy- vagy takarmánynövények. Természetesen a növények kiválasztása attól függ, hogy hogyan használjuk fel őket a kertben.

Bizonyos szempontból minden zöldséget, gyümölcsöt vagy gyógynövényt tekinthetünk ilyen növénynek, ha felfedezzünk azok sokoldalúságát, és ki is használjuk azokat.

 

 

Most azokról a szokatlanabb növényekről lesz szó, amelyekre egy átlagos kertész még csak nem is gondol, hogy azzal egészítse ki a zöldségeskertjét.

 

A permakulúrában használatos növények jellegzetességei

Azok a növények, amelyeket a permakultúra tervezésben használnak, általában rendelkeznek az alábbi tulajdonságokkal:

Mivel a permakultúra egy állandó rendszert próbál létrehozni, az évelők kerülnek mindig előtérbe az egyévi növényekkel szemben.

Vannak úgynevezett úttörő növények, amelyek rossz körülmények között és szegény talajban is megélnek, kevés gondozásra van szükségük, és más növények számára is lehetővé teszik a növekedést.

Sok növény hüvelyes. Ezek a növények a nitrogénkötő baktériumok segítségével a levegőben levő nitrogént átalakítják talaj-nitrogénné, amit más növények is használhatnak.

A mélyen gyökerező növények a mélyből szívják magukba a tápanyagot. Amikor az ilyen növényeket levágjuk, vagy a levelei lehullnak, akkor a tápanyagok a talaj tetejére kerülnek. A növény mulccsá változik, és amikor lebomlik, táplálja a sekélyen gyökerező növényeket.

 

 

Az ilyen mélyen gyökerező növényeknek az a másik előnyük, hogy át tudnak törni a talaj keményebb és agyagos rétegein, és képesek javítani a mélyebben levő talajréteg minőségét, amit a zöldségek nem tudnának áttörni.

Egyes növényeket gyakran lehet metszeni a talajtakarás érdekében. Ahelyett, hogy megvennénk a mulcsot, termesszük meg. Innen származik a permakultúrában elterjedt ˝vágj és szórj mulcsot˝ kifejezés. Termesszük ott a mulcsot, ahol szükségünk lesz rá, aztán vágjuk le és szórjuk szét. Hát nem egyszerű?

Egyes növényeket élő mulcsként termesztenek. Ezek árnyékolják és nedvesen tartják a talajt, ezen kívül megölik a gazokat, és növelik a talaj szervesanyag tartalmát.

Ez csak egy pár példa volt arra, hogy hogyan használhatjuk fel a permakultúrában alkalmazott növényeket. De amint már említettük, ezek a növények sokféle módon hozzájárulhatnak ennek a fenntartható rendszernek a működéséhez.

értékelés