Ismerjük meg a Jegenyenyárfát!

A jegenyenyárfák lehetnek örökzöldek vagy lombhullatók.

Leginkább oszlopos formájuknak és szokatlan elágazási szerkezetüknek köszönhetően ismerjük őket. Ágaik egészen a földtől indulnak és párhuzamosak a fatörzzsel. A jegenyenyárfák 12-15 méter magasra nőnek és 3-4 méter szélesek. A jegenyenyárfa lehullott levelei sárgák

Hogyan ültessünk jegenyenyárfát?

A jegenyenyárfák a jó vízelvezetésű talajt és napos helyeket kedvelik. Ez a fajta fa nagyon gyorsan nő, közel két métert évente. Ezért ültetik előszeretettel élő falként, vagy szélfogónak. Egy sorba ültetik őket, 2,5 méterre egymástól. Azonban a jegenyenyárfák csak egy átmeneti megoldást jelentenek a magánterületet elrejtő védőfal és szélfogó szerepüket illetően, hiszen a kártevőkre és betegségekre való érzékenységük miatt, rövid életűek.

Kártevők és betegségek, melyek ártanak a jegenyenyárfáknak:

Érzékenyek a farontó bogarakra, cystospora gombákra és a nyálkás nedvfolyásra, melyek rövidítik élettartamukat. De mielőtt a fa elhal, ezek a kártevők és betegségek el is torzíthatják, visszataszító kinézetet kölcsönözve neki, ezért gyakran szükségessé vállik az eltávolításuk. Egy ehhez hasonló fa, az oszlopos rezgőnyár (Populus termula „Erecta"), állítólag sokkal ellenállóbb a betegségekkel szemben.

Más problémák a jegenyenyárfákkal kapcsolatban:

Amikor itt az ideje a fák eltávolításának, legyen alapos és távolítsa el a gyökérzetet, amennyire csak lehetséges. A jegenyenyárfák gyökérhajtásokat növesztenek életük folyamán - még a kivágás után megmaradt farönkökből is. Egyesek szakembereket is felbérelnek, hogy segítsenek a rönkök eltüntetésében. Azonban, ha egy hosszú jegenyenyárfa-sort ültetett, ez a művelet elég sok pénzbe kerülhet, és még így sem távolítja el a teljes gyökérzetet. A jegenyenyárfák gyökere invazív és rongálja a csatornahálózatot, ha túl közel van ültetve.

A jegenyenyárfák nevének eredete:

Ez a fa az olasz térségben a legelterjedtebb, ahol „Lobady"-ként emlegetik, így hát ez a közismert név eredete. A nigra (a „fekete" latin neve) egy tudományos megnevezés, mely arra a tényre utal, hogy a repedezett kérge távolról feketének tűnik.

Bár ezt a fajtát a parkosítás szakértői semmibe veszik, ennek ellenére igen kedvelt fa. Sokan a szokatlan megjelenésükért kedvelik. És a sebesség, mellyel a mennyek fölé emelkednek, szintén ellenállhatatlanná teszi őket. Sajnos rövid életűek (gyakran 15 éven belül összeroskadnak a fent említett betegségek miatt). Rövid életük mégsem fosztja meg őket teljesen a parkosításhoz szolgáló értéküktől. Íme egy stratégia, melynek segítségével felhasználhatjuk a jegenyenyárfa gyors növekedését, a területünk beültetéséhez, kárpótolva bennünket a gyors hanyatlás miatt:

• Ültessünk hosszú életű árnyékos növényeket (például ezüstfenyőt vagy életfákat) oda, ahová az „élő falat" szeretné helyezni.
• Ezután ültessünk mögéjük egy ideiglenes jegenyenyárfa sort (hogy ne vegyük el a hosszú életű növényektől a napfényt). Miközben a másik növény növekedésére vár, a jegenyék hamarosan a magánterületet elrejtó védőfalat fognak nyújtani.
• Ahhoz, hogy csökkentsük a fa gyökereinek kiterjeszkedését, ássunk egy sáncot és kerítsük körbe az oldalait 40-centiméter magas poliuretán korláttal - pontosan úgy, ahogyan azt egy futó bambusz esetében csinálnánk.
• Mielőtt a jegenyenyárfák elkezdenek korhadni (és mielőtt gyökérzetük túl mély nem lesz) távolítsuk el őket és adjuk át a hosszú-életű növényeknek a szemgyönyörködtető szerepet. Természetesen az is egy alternatíva, ha több türelmet tanusítunk és kivárhatjuk, hogy a hosszú-életű növények megnőjenek.