Elgyomosodott a füved? Újragyepesítés 7 lépésben

1. lépés: A régi gyep felszámolása, talajlazítás

Mindenekelőtt számoljuk fel a meglévő pázsitot, majd ásóval vagy ekével mélyen lazítsuk fel a talajt.

2. lépés: Talajjavítás

A friss fűvetés előtt lehetőségünk van a talaj felső termőrétegét felavítani. A nehéz, tömör talajokba dolgozzunk be 0-2 mm, vagy 0-3 mm szemcsenagyságú mosott homokot, hogy javítsuk azok áteresztőképességét. A talajjavítás csak akkor hatásos, ha megfelelő arányban dolgozzuk be a homokot. Ez a talaj típusától függően meglehetősen nagy mennyiséget is jelenthet: a kötött talajokon például mintegy 50 kg-mal kell számolni m2-enként, így egy közepes gyepfelületre (200 m2) akár 10t homokra is szükség lehet.

A köves kavicsos talajt nagyon nehéz rendesen elgereblyézni, ráadásul az első eső lemossa a vékony termőréteget, és a kövek újra a felszínen csillognak. Ha ilyen területen vetünk fűmagot, akkor szinte biztos, hogy nem fejlődik egyenletes, zárt és tömött pázsit. Külön gond ezekkel a talajokkal, hogy csekély humusztartalmuk miatt többnyire tápanyagban is szegények és szárazak. Az újragyepesítés előtt érdemes az ilyen terültekre talajjavításként 10 cm vastagon tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő-képességű kerti földet teríteni. A komposztot árusító üzemek némelyike kínál kerti földből, komposztból és homokból álló 1:1:1 arányú keveréket Így ám ezeknek a termékeknek a minősége sajnos nagyon változó. A szakszerű komposztálás elfogadható keretek közé szorítja ugyan a gyommagvak számát, de a kerti földdel bekerülő gyommagvakkal nem tudunk mit tenni. A gyep kelésekor pedig komoly gondot okozhatnak a talajjal esetleg a kertbe hurcolt gyomok, például a libatop (Chenopodium) vagy a disznóparéj (Amaranthus). Ezek ugyanis jóval gyorsabban fejlődnek a pázsitalkotó díszfüveknél, amelyek nehezen veszik fel a versenyt az agresszív gyomokkal a vízért, a helyért és a fényért folytatott küzdelemben.

A cégek legtöbbször változó minőségű földet árulnak - mindig azt, amit az éppen aktuális földmunkák során kitermeltek. Ha tehát nem sürgős a gyepesítés, akkor érdemes a vásárlás előtt talajlaborban bevizsgáltatni a kiszemelt tételt. A vizsgálatok eredményéről ott szakvéleményt írnak, és tájékoztatnak róla, hogy alkalmas-e az adott talaj a gyepesítéshez.

3. lépés: Tereprendezés

A kívánt terepviszonyokat kisebb felületen saját kezűleg alakíthatjuk lapáttal és talicskával, nagyobb felületen viszont már dózerre lehet szükség. A mesterséges domboktól tartózkodjunk a kisebb kertekben, mert nem mutatnak jól, és a pázsit ápolását is nehezítik. A szép egyenletes felszínhez cövekekkel jelöljük a kívánt szintvonalakat. Ügyeljünk arra, hogy a háztól távolodva legalább 2 %-os esése legyen a területnek (1 m-en 2 cm-es szintkülönbség). Ha először a teraszt vagy a kerti járdát is le kell burkolni, akkor az építmény jellegétől függően átmenetileg szintkülönbség jön létre. A leendő járdaszegély mellett felállított, és a kívánt járdaszint magasságáig érő deszkatámaszok segítenek a méretezésben és a tiszta munkában. Érdemes a vetés előtt egy ideig üresen állni hagyni a területet. Egyrészt, mert ilyenkor könnyebb teljes egészében eltávolítani azokat a gyomokat, amelyek a friss gyepben már jóval több gondot okoznának, másrészt pedig gyakorlatilag minden újonnan feltöltött terület süllyed néhol, és ezt csak olyankor tudjuk elegyengetni, amikor még nincs bevetve. A kikelőben levő gyomnövényeket az üres területről egyszerűen eltávolíthatjuk kapával, gereblyével vagy perzselővel.

A cikk folytatása: Talajelőkészítés, vetés, hengerezés, öntözés >>

Forrás: A pázsit gondozása