Miért hasznos a cseresznyefa? - 1. rész

A cseresznye rózsafélék családjába tartozik. A rózsafélék családja magába foglalja a rózsákat, a szedret, az epret, a cserjés pimpót, a gyöngyvesszőt, továbbá az almát, a körtét, a naspolyát, a birsalmát, a galagonyát és a cseresznyével közelebbi rokonságban álló szilvát és kökényt.

A cseresznyefa magasságával, széles koronájával már látványában is figyelemre méltó. Roskadozó fehér vagy dísz fajtáknál rózsaszín virágzata az utcák, kertek, parkok dísze. Gyümölcse a gyerekek nagy kedvence, élénkvörös színével, ropogós, édes ízével könnyen a fa alá csábítja a család apraját-nagyját.

Teljes értékű táplálék

A cseresznye gazdag ásványi anyagokban, vitaminokban, nyomelemekben és gyógynövényként is egyre elterjedtebb. Magas rosttartalma segíti az emésztési problémákban szenvedőket. Vörös héja és húsa kiváló antioxidáns. Minden része gyógyhatású, tisztító hatású, hatékony a cukorbetegek számára, jó hatással van az ízületekre.

Sokoldalúan fogyasztható

Nyersen fogyasztva, felhasználva: befőtt, lekvár, kompót, sütemény alapanyag, gyümölcslé, szörp, bor, pálinka készítéséhez. Jól bírja a fagyasztást, vitaminjai ebben a formában is megmaradnak.

Sokféleségét mutatja a különböző héjszín is. Így találunk az egészen sárgától a bordóra, szinte feketére érő típusokat. Érési időben májustól egészen július második feléig érő fajták közül válogathatunk. Legismertebb, legkedveltebb fajtáink: a középkorai, betegségekre nem fogékony Bigarreau Burlat, a középérésű legfinomabb Germersdorfi, a késői nagyon ízletes Katalin. Érdemes a fajtákhoz porzót ültetni, hogy minél hamarabb gazdag termésünk legyen vagy öntermékeny típust választani.

Ízletes piros gyümölcsök: cseresznye és meggy

A cseresznyefa (Prunus cerasus) a szilvával és a kökénnyel együttesen alkotja a Prunus nemzetséget, mely fő jellemzője a közismert csonthéjú gyümölcs. A gyümölcs a virág magházának meghosszabbodása, melyről a kehely fehér szirmaival együtt lehullik. Egykamrás, egy vagy két magot tartalmaz, és könnyen szétválasztható egy külső héjra, húsos gyümölcsre és egy csonthéjas magra.

Van viszont két különbség, ami megkülönbözteti a kökényt és a szilvát az egyik oldalon és a cseresznyét a másikon. A kökény és a szilva fiatal levéllemezének két része a rügyben fel van csavarodva, mint egy tekercs, a cseresznye levéllemezei össze vannak hajtva, mint egy füzet lapjának két fele. A szilvafajok esetében a gyümölcsöt gyönyörű, puha viasz borítja, megvédve az esőcseppektől, akárcsak a madarakat a zsíros tollaik. A cseresznyefa gyümölcsének jellegzetes tulajdonsága a sima, polírozott felület.

A zelnicemeggy (vagy zselnicemeggy)

A zselnice meggyfa (Prunus padus) néhány részletében különbözik a másik két cseresznye, illetve meggyfajtától. A zelnicemeggy egy alacsony növésű gyümölcsfa, egy főtörzzsel, magassága 3-6 m között van. Levelei simák, apró szabályos csipkékkel. Sajátossága a virágok elhelyezkedése, aminek tudományos neve a fürtvirágzat. A nagyszámú virágok kis szárakon nőnek, az aranyeső növényre emlékeztet.

A virágok elhelyezkedése a másik két növény esetében teljesen más. A zelnice meggy gyümölcse kicsi, kerekded, fekete, íze kissé kesernyés, és egy kerek, ráncos magot foglal magában. A zelnice meggyfa vérzéscsillapító kérgét a kinin helyettesítésére használják.

Ismeri a vadcseresznyét?

A vadcseresznye (Prunus avium) magassága 6-9 m, átmérője 20 cm körül van. A fa száraz, sziklás erdőkben nő, és nagyon szép, piros, szépen erezett faanyagot termel, melyből régen kézi szerszámokat készítettek.

A vadcseresznye levelei lankadtak, fonákjuk pelyhes, a virágok, melyek később képződnek, ernyővirágúak. Mindegyik virág egy hosszú nyél ugyanazon pontjából fejlődik ki, akárcsak az ernyő bordái. A gyümölcs szív alakú,  húsos, nem túl leveses, íze kesernyés, színe fekete vagy piros. Ebből desztillálják Németországban a cseresznyepálinkát, és valószínűleg a Morella cseresznyelikőr őse.

A cikk folytatása >>