Almadiéta

"Naponta egy alma az orvost távol tartja", "Mielőtt ágyba bújsz, egy alma, s az orvosod koldulni megy ma": ilyen és ezekhez hasonló mondások igazolják, hogy az alma mindig is különös és kiemelt helyet foglalt el gyümölcseink között. A görögök és rómaiak szerint az étkezést tojással érdemes kezdeni és almával befejezni. Érdemes észben tartani, hogy az almacsutka, illetve a benne lévő magok elfogyasztása ciánglikozid tartamuk miatt, különösen gyermekeknek nem ajánlottak. Lássuk a részleteket!

Ősi gyümölcs, ősi gyógymód

A rózsafélék családjába tartozó, Nyugat- és Közép-Ázsiából származó vadalmának napjainkra sok száz fajtája ismeretes. Már az ősi egyiptomiak, görögök és rómaiak is tisztelték, az indiai ajurvédikus orvoslás (az ayurveda egy indiai terápia neve, „a hosszú élet titka") pedig gyógyszernek tekintette hasmenés kezelésére. A középkorban Szent Hildegárd a főtt almát szinte minden betegségre ajánlotta, de hirdette a nyers alma fogyasztásának fontosságát egészséges emberek számára is.

Tömve van vitaminokkal

Az alma energiatartalma alacsony (130 kJ/100 g, illetve 31 kcal/100 g); igen kevés fehérje (0,4 g/100 G) és szénhidrát (7,0 g/100 g), valamint viszonylag alacsony savtartalom (0,4 g/100 g) jellemzi. Fogyasztásával sok vizet, jelentős mennyiségű vitamint (C, B1, A) és ásványi anyagokat is juttathatunk szervezetünkbe. Alacsony nátrium tartalom mellett (2 mg/100 g) jelentős kálium (112 mg/100 g), viszonylag kis kalcium-, magnézium-, foszfor-tartalmat igazoltak számos egyéb nyomelem mellett.

Még több diéta:

• Fehérjediéta
• Női diéta
• Méregtelenítő diéta
• Bogyós gyümölcs diéta
• Spenót diéta