Most megtudhatod. hogy mennyi élelmiszert pazarolsz
Világviszonylatban nagyjából 1,3 milliárd tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, azaz a megtermelt élelmiszerek mintegy egyharmada kárba vész. Hazánkban ez nagyjából 1,8 millió tonna élelmiszerhulladékot jelent, amelynek nagyobbik része a háztartásokban termelődik.

Önkéntesek jelentkezését várja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)

hogy kiderüljön, változott-e a magyar háztartásokban az élelmiszerpazarlás mértéke. Az idén novemberben zajló felmérés elsődleges célja a 2016-os adatok frissítése.

A pazarlás mértékét kizárólag becsülni lehet, azonban reálisabb képet kaphatunk, ha e becslés háztartási mérésen alapszik. Ilyen mérés a közép-kelet-európai régióban elsőként Magyarországon készült 2016-ban, amelyet a Nébih Maradék nélkül programja végzett el az EU által ajánlott módszertan szerint. A felmérés révén kiderült, hogy hazánkban fejenként évi 68 kg-ra tehető az élelmiszerhulladék mennyisége, aminek csaknem fele egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne, vagyis pazarlás. Legnagyobb arányban készételeket pazarolunk, ezt követik a pékáruk, majd a zöldségek és gyümölcsök.

A 2016-os adatok frissítése, valamint az élelmiszerpazarlási tendencia alakulásának vizsgálata érdekében a Nébih idén novemberben megismétli a felmérést, amelyhez önkéntesek jelentkezését várja.

A felmérés mintegy 100 háztartás bevonásával zajlik, az adatokat anonimizált formában dolgozza fel a hivatal. A résztvevőknek egy héten keresztül kell ún. „hulladéknaplót” vezetniük arról, hogy pontosan mennyi és milyen típusú élelmiszer kerül a szemetesbe a háztartásukban. A szükséges mérőeszközöket (konyhai mérleg, mérőedény) a hivatal biztosítja, emellett bármilyen kérdés esetén a szakmai koordinátorok folyamatosan a résztvevők rendelkezésére állnak.

Az érdeklődők jelentkezési szándékukat a maradeknelkul@nebih.gov.hu e-mail címen jelezhetik.

 


 

Élelmezési világnap október 16-án

A 2016-ok felmérés alapján kiderült, hogy a kidobásra került mennyiség fele egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne. Legnagyobb arányban készételeket pazarolunk, ezt követik a pékáruk, majd a zöldségek és gyümölcsök.

Gyermekkorban kell elkezdeni

A program kiemelt figyelmet fordít a fogyasztói-, és azon belül a gyermekkori szemléletformálásra, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok alapján azok a kampányok sikeresek hosszú távon, amelyek a jövő vásárlóit is megszólítják. A gyermekkori szemléletformálás segítségével megelőzhető, hogy a „rossz” szokások váljanak rutinná. Az általános iskolásoknak készített oktatási csomag alapját az élelmiszerpazarlás témakörét körbejáró, szabadon letölthető ismeretterjesztő kiadvány képezi. Erre épülnek az animációs videók, valamint a szerkeszthető formában megosztott prezentációk is.

A Maradék nélkül iskolai program 2018-as indulása óta összesen mintegy 320 000 gyermeket szólított meg. A tavalyi évben 2666 általános iskola 5-7. osztályos diákjai kapták kézhez az ismeretterjesztő kiadvány egy-egy nyomtatott példányát. A pedagógusok meghívására a Hivatal munkatársai 46 osztály 1400 tanulójának tartottak bemutató foglalkozásokat.

Tudod, hogy miből pazarlunk a legtöbbet?

elelmiszerpazarlas

A Nébih bízik abban, hogy a gyerekeken keresztül szülőket is sikerül megszólítani. A felnőtt lakosság szemléletformálásában azonban nagy segítséget nyújtanak a média munkatársai is, hiszen az elmúlt években kiemelt figyelem övezi az élelmiszerpazarlás témáját, legyen szó a vállalatok élelmiszer-felajánlásáról, a karitatív szervezetek tevékenységéről vagy éppen arról, hogy mi magunk mit tehetünk azért, hogy a háztartásunk fenntarthatóbb legyen. Kivételesen ugyanis olyan problémáról van szó, amely megoldásához elsősorban nem több pénzre, hanem több figyelemre van szükség.

értékelés