5 csendes kutyafajta - csak akkor ugatnak, ha kell
Olyan kutyát szeretnél, amelyik csendes, de ha kell, akkor jelez? Mutatjuk, mely kutyák azok, amik tökéletes csendes társaid lehetnek! RÉSZLETEK
Tisztelt Édenkert, Örömmel olvastam az égerlevelű fanyarka termesztéséről szóló cikket. Sajnos erről a növényről nincs sok irodalom. A szaporításról kérdeznék. Magot még nem érlel, tősarja nincs. Bujtatással próbálkoztam, de nem ment. Hogy kell fás dugványról szaporítani,és mikor ? Ugyanez a kérdésem a praline hegyi körtével is és a Schisandrával is. A Praline rózsafélékhez tartozik. Tettem már ágat vízbe, bujtattam, dugványoztam semmi. A Schisandra-t csak dugványoztam. Gyönyörű hajtásokat eresztett és utána semmi. Lehet hogy az idő volt rossz, mert a nyárvégén szaporítottam mindegyiket. Köszönöm: Halmy Péter
Kedves Halmy Péter! A fás dugványozás egy egyszerű vegetatív szaporítási mód. Előnye, hogy biztosan fajta azonos utódot kapunk, mert ugyanannyi kromoszóma van a dugványban is, mint az anyanövényben. Fás dugványozással szaporítják a ribiszkefajtákat és egyes gyümölcsfa alanyokat (myrobalan, birs). A dugványszedés időszaka lombhullástól az első fagyok beálltáig tart, de a fagytűrő fajokat, fajtákat még januárban is lehet szedni. Szedés után a dugványanyagot kötegeljük, címkézzük, nyirkos homokba vermeljük és a felhasználásig tároljuk. A dugványok méretre vágása a szedés után közvetlenül vagy a tél folyamán történik, de az eredés szempontjából előnyösebb az azonnali feldolgozás. A fásdugványok hossza általában 15-30 cm közötti, így egy jól fejlett vesszőből 2-3 dugvány is készíthető. A fás dugványok dugványozására sor kerülhet ősszel, legkésőbb október végéig (hogy legyen idő a gyökeresedés megindulására), vagy pedig tavasszal, amikor a talaj felső rétegei már elérték a 10 °C-ot.