Fűszerek, zöldségek, gyógynövények

Paradicsom palántáink levele sárgul, szárad. Mi lehet a baja?

Jelleg Ápolás
Kérdező timi
Szakember Csonka Viola

Kérdés

Tisztelt édenkertész, a képeken látható paradicsompalanták fajtája: Rosalya F1 betegek.300 TMTD-vel kezelt magot vetettünk műanyag ládikókba március 22-én(ahhoz képest gyengén néznek ki). Egy hónapra rá szétültettük őket és azután néhány palánta kidőlt valamint amint a képen is látható 35%- jobban fejlődött a többi láthatólag beteg. A betegek levelei előbb sötétebb zöldek voltak, a levelek széle mentén tűhegynyi fekete pontok jelentek meg, a levél fonákja sötét lila lett, majd leálltak a fejlődéssel, az alsó levek elkezdtek barnulni, száradni és ez minden levélre kezd kiterjedni. A szárazabb leveleket levagdostuk, permeteztük a beteg és az egészségesnek tűnő palántákat TOPSIN-nal és BRAVO-val. Ezek után a szebben fejlett palánták(az a 35%) levélcsúcsai majd levélszélei és attól tartok lassan az egész levél szárad és sárgul, ahogy a képen is látható. Tápszerrel nem öntöztünk. Egy ideig a lakásban tartottuk őket , de már egy ideje kint vannak a melegágyban. Mi lehet mindennek az oka?

Válasz

Paradicsom olajbarna levélfoltossága A betegség kórokozója egy gomba, a Fulvia bulva, amelyet "paradicsom korompenésznek" vagy "bársonyos penésznek" is neveznek. A levelek fonákján olajzöld, később barnuló, sűrűs (bársonyos) bevonatokat okoz. A levelek felső oldalán határozott világoszöld vagy sárga szétszórt foltok vannak. A foltok igen gyorsan szétterjednek, összeolvadnak és a fertőzött levelek barnulnak és elhalnak. Súlyos fertőzés esetén a megtámadott növények valamennyi levele elszárad, lecsüng, de többnyire nem hullik le. A terméseket a betegség közvetlenül nem károsítja. A betegség elsősorban a rosszul szellőztetett gyorshajtatású állományokban fordul elő. Az új változatok már viszonylag ellenállnak a betegségnek. A spórák, amelyek akár 9 hónapig is megőrzik életképességüket, a növényi maradványokon, a szerszámokon és a szerkezet elemein telelnek át. A kórokozó általában a gázcserenyílásokon hatol be a növényekbe. A betegség a levegő 80 %-nál magasabb páratartalma mellett és 20-27 oC fok közötti hőmérséklete igen gyorsan terjed. A védelem alapja az ellenálló fajták termesztése, a termesztés helyének megfelelő szellőztetse, a fertőzött növények időben elvégzett eltávolítása, a megfelelő öntözés, valamint a szerszámok és a szerkezet fertőtlenítése. A veszélyeztetett állományokat megelőzés céljából réz-, ditiokarbomát- vagy morfolinalapú készítményekkel lehet kezelni. A paradicsom elég sok vizet igényel, de nem szükséges folyamatosan nedvesen tartani a földjét; heti egyszeri (dézsásoknál inkább kétszeri) alapos öntözés, elég neki. Lehetőleg csak a földet és ne a növényt locsoljuk (mivel a széllel a levélre jutó gombaspórák a víz hatására aktiválódnak), de forró nyári napokon egy rövid, frissítő, késő délutáni (amely után még megszárad a növény) zuhany inkább hasznos, mint káros. esős időben akár 10 naponta 1%-os bordóilé-oldattal érdemes megpermetezni. A bordói lé biogazdálkodásban is használható, kellő körültekintéssel alkalmazva semmilyen káros hatása nincs sem a termésre, sem a környezetre, ugyanakkor a lisztharmat kivételével a legtöbb betegséget meg lehet vele előzni (vagy legalábbis kordában tartani).
Vissza a kategória többi kérdéséhez »
Még több kérdés és válasz »