Retek termesztése

Nagyon bosszant, hogy az idén vetett Húsvéti és Jánosnapi retek mind egy szálig magba ment, még mielőtt gyökere erősödött volna. A Húsvétik egy része a tavalyiak elszórt magjából nőtt, tehát "magától", vagyis nyilván akkor, mikor neki a legjobb volt. Tavaly csak Húsvétit vetettem, kicsit még később is, mint az idén, és az gyönyörűen termett, s csak a vége felé ment néhány töve magba. Szoktam locsolni is rendszeresen, meg ritkítani is, de most csak a lombja nőtt bolondul. - Én "vétettem" valamit? Köszönöm válaszukat.

Mivel nem ismerjük a körülményeket, így csak általánosságban tudunk válaszolni az igényeikkel kapcsolatosan

Fényigényes, az árnyékot nem tűri. Hosszúnappalos, magszárat csak 12 óránál hosszabb megvilágítás esetén hoz. A megvilágítás időtartamának csökkenése a magszárképződéshez szükséges idő megnyúlásához, a rövid megvilágítás (12 óránál rövidebb) pedig a generatív szervek képzésének elmaradásához vezet.

Az erősebb fény és a hosszabb megvilágítás a fogyasztható rész (gumó) kifejlődéséhez is szükséges. Sűrű állományban, gyenge fényben és rövid megvilágítás esetén a levél megnyúlik, a lombozat gyorsabban nő, a gumó növekedése pedig visszamarad, lassú lesz.

Hőigénye kicsi. Optimuma 13±7 °C. Hidegtűrő zöldségnövény. Csírázáskor a minimális hőmérséklet 0–+2 °C, az optimum pedig 20 °C. Kelés után, szikleveles állapotban 5–6 °C-os hőmérsékleten fejlődik a leggyorsabban. Később (2–4 leveles korban) a gumó képződésének kezdetéig 12–13 °C hőmérséklet a legkedvezőbb a számára.

A gumó növekedése idején hőmérsékleti igénye a napszak és a borultság függvénye. Nappal és teljes fényben 18–20 °C-ot, éjjel és borult időben pedig 6–8 °C-ot kíván.

A hideget viszonylag jól tűri. A csíranövény mínusz 3 °C, a kifejlett növény mínusz 6 °C hideget is elvisel károsodás nélkül.

A nyári és őszi–téli típusok hőigénye valamivel nagyobb, mint a hónapos reteké.

Vízigénye nagy és ez a fejlődés során változik. A csírázáshoz sok vízre van szüksége. Kelés után, a gumóképződésig viszonylag kisebb, később nagyobb a vízigénye. Optimális növekedéséhez a talaj 60–75%-os víztelítettsége a megfelelő. A telítettség 60% alá nem csökkenhet, és a túl sok víz is káros, bár kevesebb gondot okoz.

Tápanyagigénye közepes. Ez a makro- és a mikroelemekre egyaránt vonatkozik. Rövid tenyészideje alatt – a tápanyagigényes zöldségnövényekhez viszonyítva – közepes mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot von ki a talajból.

Fajlagos tápanyagigénye nitrogénből 3 kg/t, foszforból 3,1 kg/t, káliumból 6 kg/t.

A nitrogénre különösen érzékeny, ebből a kevés és a sok is ártalmas. Minimális mennyiség esetén csökken a lomb és a gumó növekedése, hamarabb pudvásodik és csípősebb lesz. Túladagolás esetén pedig gyorsan nő a lomb és a gumó is, aminek következtében fölreped.